Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

gőzgép beszüntetésével felszabadultak, a termelés pedig 15%-kai emelkedett.

636 A külföldön elsajátított technológia és a külföldi gépek alkalmazása mellett a vasmű házilag készített berendezésekkel is korszerűsítette üzemeit.

637 Jelentős saját találmánya azonban csak egy született, a „Megiston" védjegyű ún. gyorseszterga-acél 1916-ban. Feltalálója, Topíczer János főművezető szerint a vas- és egyéb kemény anyagok megmunkálására szolgáló szerszámok előállításához használandó acél „előnyei, hogy olcsóbb a gyártás, hogy jobban dolgozik, azaz erősebben lehet igénybe venni és emellett kevesebbet kopik, tehát tovább tart ... használata folytán a diósgyőri gyár már jelentékeny megtakarítást ért el", viszont hátránya, hogy „nem használható másra mint esztergakésre és így kiterjesztése korlátolt, egy oly gyár mint a diósgyőri vasgyár, évi felhasználata nem fogja a 800 kgm-ot elérni"..

638 A Siemens-Schuckert-cégnél végzett összehasonlító kísérletek valóban bebizonyították az új összetételű anyag előnyös tulajdonságait, a főleg lövedékek kikészítésénél alkalmazott acél széleskörű szabadalmaztatására azonban csak a háború után kerülhetett sor.

639 A gyártott acélok vizsgálatával a diósgyőri gyárban is foglalkoztak. A vegyműhelyben folyó technológiai, vegyészeti és mechanikai vizsgálatok mellé 1905-től a metallográfiai vizsgálatokat is bevezették, s ennek következtében javult a páncélgránátok, valamint a fegyvercső anyagok minősége. A hazai ipar első, a kor színvonalán álló metallográfiai laboratóriumát Fábry Zsigmond kohómérnök Németországban szerzett tapasztalatai alapján rendezte be.

640 Hiába bizonyultak azonban a fejlesztések eredményesnek, a gyára történetét megíró, kortárs szakember 1910-ben úgy vélte, bár „a diósgyőri gyár...a modern berendezésű gyárak sorába lép, mégis, hogy gazdaságossági és modern technikai szempontból is kedvező megbírálásban részesülhessen, még sok átalakításra és bővítésre van szüksége."

641 A gyár termelése azonban az 1880-as évektől összességében mennyiségben és értékben is emelkedett - a századforduló körüli átmeneti visszaeséstől eltekintve -, miközben a gyártmányszerkezet kibővült. Ez utóbbiban azonban negatívumot is lát a miskolci ipar636 M. kir. vasgyár 1910. 59-60. p., COTEL E. 1929. 689. p., MAROSVÁRY L. 1999. 22-24. p. fi37 MOL. Z 1558.1890. évi felügyelő-bizottsági jkv. 16, 277, 320. 638 MOL. Z 1558.13 312/1916. 639 MOL. Z1558.13 312,14 043.C5/1916. 640 NÉMETH E. 1975. 210-211. p. 641 M. kir. vasgyár 1910. 66. p.