Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
kozva kérnek engedélyt hogy a kiküldöttek a tégelyacél előállítását tanulmányozhassák, az ágyúcsövek kovácsolásának és sajtolásának a módját elsajátíthassák s a berendezéseket lerajzolhassák. „Habár a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár már több év óta foglalkozik lövedékek gyártásával és e téren már szép eredményeket képes felmutatni, úgy hogy az utóbbi időkben jelentékeny megrendeléseket kapott nagy kaliberű lövedékek szállítására: mégis úgy a diósgyőri gyár, mely mint aczélgyártó már ezen esetben elsősorban és különösen kerül szóba, mint az állami gyárak valamelyik másika, az ágyúk gyártásának feladatával szemben teljesen idegen, minthogy ezen aczélmű sem a szükséges műszaki közegek, sem pedig olyan munkások fölött nem rendelkezik, kik különösen az ágyukhoz alkalmas aczélanyagnak gyártására és annak megmunkálásával foglalkoztak. Ennélfogva szükséges, hogy a diósgyőri vas- és aczélgyár részéről az ágyúk készítésére irányuló kellő előzetes tanulmányok végeztessenek...Ezen ismeretek csak oly gyárakban szerezhetők meg, melyek ágyúk gyártásával foglalkoznak, és ehez nem elégséges az illető gyártelepeknek futólagos meglátogatása, hanem többhavi tartózkodás ilyen művekben, hogy közegeink ilyen gyárakban nem csupán a gyártásnak sajátosságait és az ott alkalmazandó technikai eljárásokat és ügyességeket ismerjék meg, hanem az ezen gyártáshoz szükséges berendezéseket nemcsak megszerezni, de a nálunk fennálló helyi viszonyoknak megfelelően alkalmazni is." 628 A tanulmányút lehetséges célpontjául Európa legnagyobb és legfejlettebb technikával termelő gyárait, Németországban többek között az esseni Krupp-cég, a spandaui porosz királyi ágyúgyár, Franciaországban a Schneider-cég Le Creusot-ban és a Marrel Fréres Rive-de-Gier-ben található üzemeit jelölik meg a gyár vezetői, miután úgy vélik, hogy a Monarchia egyetlen ágyúgyártó üzeme, a pilseni Skoda-féle gyár nem fogja segíteni a versenytársként számba jövő diósgyőri gyár alkalmazottainak az ismeretszerzését. A tanulmányút szükségességének indoklásában arra is kitérnek, hogy az állami fenntartású gyárnak különös felelőssége a korszerű technikai ismeretek hazai terjesztése: „az előtanulmányok megtételének ezen kötelezettsége még akkor is az állami vasgyárakra hárul, ha magasabb szempontok magát a gyártást más hazai gyárnak juttatnák, mert az utóbbiak egyikében sem lesz meg a hajlandóság v. képeség, hogy bizonytalan - bár tetemes jövendőbeli foglalkoztatás ft2S MOL, Z 1558. 37 614/1900.