Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

hoz tartozott, a Holló-rét, Nagy-rét, Czik-ortás, Kis Tamás-ortás, Kerek-domb, Rókalyuk, Varga-oldal, Alsó-tisztás és Rózsa-szög határolta.

597 1890-ben a Varga-oldalon kiigazították a gyár és a város határát Miskolc kataszteri térképének megfelelően.

598 (A településfejlődésről részletesen lásd a kötet más fejezetét.) Az új telephely első beépítése során emelt üzemek a gyár alapvető feladatát, a vasúti sínek és kapcsolószerek gyártását szolgálták, az 1873-ban készített helyszínrajzok tanúsága szerint technológiai sorba rendezve A sor élén a nagyolvasztó kisegítő létesítményei - két pörkölőkemence, érctörő-gép, szénpajta, hívómű és kazánház -, illetve maga az olvasztó álltak, közvetlenül mellette helyezték el az öntödét, távolabb pedig a minta-asztalosműhelyt és a gépműhelyt. A legfontosabb üzem, a telep másik végét lezáró sínhengerde bocsvas-, pályasínés finomvas-hengersort is kapott, hogy mindenféle szelvény gyártására alkalmas legyen. A hengerléshez szükséges finomított vasat a hengerde kavarókemencéi biztosították.

599 A nyersvasat előállító faszenes nagyolvasztó skót típusú, szabadon álló, öntöttvas oszlopokon nyugvó építmény volt, fúvóját Stiehler típusú, kohógázzal fűtött, 60 lóerős, kéthengeres fekvő gőzgép hajtotta s léghevítővel is rendelkezett

600

. Mind az építő-, mind a tűzállótéglát helyben, a Szinva-patak mellé telepített új - gépi téglasajtolóval ellátott - téglagyárban készítették. A telep kiépítéséért ugyan dicsérte Kerpely Antal Chrismár Ottó mérnököt, de elégedett vele mégsem lehetett, mert további munkájához szükségesnek látta a külföldi tapasztalatszerzést.

601 Noha a termelést 1871-ben megindították,

602 hamarosan bebizonyosodott, hogy már a tervezésben is számos hibát vétettek. Bár a telepítést alapvetően meghatározó tényező a diósgyőri szén volt, kohászati alkalmazhatóságát csak jóval a gyár építésének megkezdése után, 1868 augusztusától vizsgálták kísérletekkel.

603 A kísérletek jó597 MOL. Z 1558. 40. cs. 157.1924/i. 598 MOL. Z1558. 7155/1890. 599 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. V. 11 463,12 982., MOL. Z 1558.1144/1873, 324/1874. 600 MOL. Z1558. 616/1875., KERPELY A. 1872.158,160. p. 601 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. V. 12 982., KERPELY A. 1872.163-164. p. 602 KISZELY Gy. 1997. 37. p. 603 Az építendő gyár módosított terveit 1868. június 15-én küldték le a pénzügyminisztériumból Diósgyőrbe. A kavarókísérletekről ugyan már 1868. februárjában rendelkeztek, de csak augusztusban fogtak hozzá. MOL. Z 1558. 474/1868, 477/1868, 700/1868, Jegyzőkönyv A diósgyőri m. kir. és magán társulati vasgyárban felállított légszesz kavar da kísérletekről. 1868. aug. 29.