Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

val a gyártelepet modem üzemmé építették át, amely 120-150 mun­kás foglalkoztatására is alkalmassá vált. Az üzem nyári, selyem és ún. pique félmellény készítésével bővült 1904-ben. 1904-ben 190 vá­ros kereskedői közül 207-en mint kültagok szövetkeztek, s 15 évi kö­telezettséget vállalva nagyobb tőkebefektetéssel csatlakoztak a társa­sághoz. 571 1912-ben ennek a Zsorna-féle nyakkendő gyárnak két fővárosi és egy miskolci gyári raktára volt a hirdetésük szerint. 572 A textilipari üzemek általában, s döntő mértékben nők munkaere­jére létesültek. Miskolcnak - nem az ún. Nagy Miskolcnak - a népes­sége az 1850. évi 16 435 lakosa 1869-re 21 535-re, 1880-ban 24 319-re, 1890-ben 32 288-ra, 1900-ban 43 096-ra, 1910-ben 51 459-re, 1920-ban 56 982 főre gyarapodott. Ha az 1850-es népességet vesszük alapul 100%-nak, a növekedés mértéke 1869-ben 130,0%, 1880-ban 147,9%, 1890-ben 196,5%, 1900-ban 262,2%, 1910-ben 313,1% és 1920-ban 346,7% gyarapodást mutat, vagyis 1850-től 1920-ig közel három és félszeresére növekedett. Nem véletlen, hogy a város vezetése, hogy az egyre rohamosabban szaporodó városi lakosság munkához jus­son, ezért gyárakat kíván letelepíteni, amelyekhez jelentős mértékű segítséget nyújt a felajánlott telkekkel. Bár 1900-tól szerettek volna a város vezetői egy tekintélyes textilgyárat letelepíteni, ez csak 1911­ben sikerült. Ebben az évben kezdte el a Zsolcai ipartelepen 12 kat. hold területet ad a város a leendő kötszövőgyárnak. 573 A Guttmann és Zeilendorf Kötszövő Gyára céget 1915. február 18-án jegyezték be. Ennek egyik tulajdonosa az eperjesi születésű Guttmann Ernő (1883­1933), míg társa Zeilendorf Sándor, akkor már mindketten miskolci lakosok. 574 A Zsolcai kapui Vásártér utcában 1911-ben kezdte el a termelését a gyár, amely már 1912-ben 120 embernek biztosított munkát. A hábo­rú egyfajta konjunktúrát eredményezett, a háború utáni időszak bi­zonyos visszaesést jelentett az üzem életében. Még 1914-ben behívták katonának Zeilendorf Sándort, aki 1918 októberében kilépett hivata­losan is a cégből, viszont a gyár elnevezése változatlan maradt. A vállalat időtállónak bizonyult, mert az 1. világháború után Miskolc­57 1 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 753-754. p.; A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1904. évről, 138. p. 572 Miskolci Napló, 1912. április 12. 573 HALMAY B.-LESZIH A. 1929.132. p. 574 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d Ce. 1562.

Next

/
Oldalképek
Tartalom