Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
ért. A bérlő működtette a serházát, malmokat, kocsmákat, kezelte a dézsmajövedelmeket és az apátság erdeit. 441 A serfőző kapacitására következtethetünk abból, hogy 1746. január és augusztus között a műhelyben 463 • köböl árpát használtak fel, amelyből 8 hónap alatt 385 hordó sört főztek. 442 A söröshordó mérete 50 liter körüli, a kifőzött sört ilyen méretű hordókba fejtették át főzés után, s pihentették 3-4 napig. 443 Ezek szerint 8 hónap alatt 192,5 hl sört főztek, vagyis havonta 24,06 hektolitert. A serfőző jövedelmezőségét jelzi, hogy 1771-75 közt az apátság jövedelmének a fele ebből a sörházból és a hozzá csatlakozó „Bárány" kocsmából származott, s a sörház a legszerényebb számítások szerint évi 1000 rfrt-ot, a kocsma, ahol évente 300 hordó bort, 400 hordó sört és 30 hordó pálinkát mértek ki, évente 2000 rfrt-ot eredményezett. 444 1810-ben Lonovits János serfőző árendálta a műhelyt. 445 A mindszenti serfőző megszűnése 1850-re tehető, s ez összefüggött azzal, hogy a Bach-korszak kezdetén, 1850-ben, a sörfőzést állami adózás alá vették. 446 A mindszenti sörház helyiségében 1878 júniusában Friedmann Gábor ecet- és likőrgyárat rendezett be. 447 Kisebb uradalmi serfőzők közé tartozott a XVIII. században a pálosok diósgyőri ser- és pálinkafőző háza, amelyet 1754-ben létesítettek. 448 Amikor 1786. március 20-án II. József a pálos rendet is feloszlatta, a serházat leírták, ahol pálinkafőző katlan is volt, s hozzá tartozott a vendégfogadó is. 449 Diósgyőrben a XVIII. században a koronauradalomnak még volt egy ser- és pálinkafőző háza. A Sajópetriben lakó jobbágyoknak egy 1739-ben kötött kontractusa szerint egyéb kötelezettségek mellett esztendőnként 15 öl (51,3 m 3 ) fát kellett felvágni és a diósgyőri serházba szállítani. 450 1770-ben vallották a radostyáni jobbágyok, hogy az urbárium szerint évente 10 öl (34,2 m 3 ) fát kellett szintén a diósgyőri serházhoz fuvarozniuk. 451 1786-ban a diósgyőri serházat és pá441 DOBROSSY 1.1989b. 161. p. 442 DOBROSSY 1.1978-1979. 69. p. 443 BOGDÁN 1.1973. 317-319. p. 444 DOBROSSY 1.1978-1979. 71. p. 445 GYULAI É. 2000b. 163. p. 44ft CSIFFÁRY G. 1999b. 123. p. 447 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1872. VI. 6. 448 JOÓ T. 1979. 190. p. 449 JOÓ T.-SÓLYOM D. 1973. 99. p. 450 TÓTH P. 1991. 211-212. p. 451 TÓTH P. 1991.181-182. p.
