Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

az egyetlen olyan gyár volt, amely furnérozott széküléseket állított elő. Az erdőgondnokságtól árverés útján, vállalkozói szerződéssel vette az üzem a fát. A szerződés szerint a lábon eladott, kidöntött műszerfát megmérték, köbtartalmát kiszámították. Az eladási egységárakat az alsó átmérőre vonatkozóan vastagsági osztályok szerint m

3-ben állapították meg. A hajlított bútor és az egy darabból hajlított keréktalp készítésére alkalmas bükkfa, továbbá a kerékküllőnek való kőrisfa és a kerékagynak való szilfa alsó átmérő osztálya a következők voltak: 16-40, 41-60 és 61 cm felett.

387 1896-ban már a hajlított bútor gyártásával a Monarchia 52 vállalatának 60 üzeme foglalkozott, s évente több mint 100 000 hajlított bútort exportáltak minden világrészbe.

388 A Zartl gyár termékeit elsősorban Bécsbe vitte ki. A cég hanyatlását - 1910 után, az I. világháború előtt szűnt meg korábban azzal magyarázták, hogy termékeit magas szállítási díj terhelte. A hajlított bútorgyártás piacán idehaza éles volt a verseny. A megszűnését valójában az okozta, hogy nem tartozott a Magyar Hitelbank érdekkörébe vont hajlítottbútor-gyárak közé, a „Mundus" részvénytársaságba, amely nagy forgótőkével dolgozott, és az osztrák vállalatokkal állt kartellben.

389 A városban kisebb bútorkészítő cégek is dolgoztak. Szőke Pál 1891-ben, mint az „Első Miskolci Gőzerőre" berendezett ablak, ajtó s bútorgyárként hirdeti műhelyét, az ún. Varga szögben, ahol szoba berendezések, padozatok, bolti berendezések, üzleti portálok, továbbá templomi és iskolai padok, szószékek készítésével foglalkozik.

390 1895-ben ugyanennek a műhelynek a felszerelését is megismerjük egy másik hirdetésből. Eszerint gyalu-, maró-, fúró- és vésőgépek mellett körfűrésze is volt. Épület- és bútorasztalos munkákat vállalt. Készített szalon-, hálószoba-, ebédlő- és konyhabútorokat, templomos fürdőberendezéseket.

391 Utóbb, 1918-ban a Szőke-féle bútorgyárat Reiner Dávid asztalos és bútorkereskedő vette meg, amelyre faipari telep működéséhez szükséges engedélyt kért 1918 februárjában. 387 SZILAS G.-KOLOSSVÁRY Sz.-né 1975.169. p. 388 KAESZ Gy. 1978. 210. p. 389 SZILAS G.-KOLOSSVÁRY Sz.-né 1975.169. p. 3911 Borsod-Miskolczi Értesítő, 11891. XII. 31. 391 DOBROSSY 1.1997.164. p.