Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

radék ország faellátása szempontjából a legjelentősebb állami tulajdonban lévő erdőség. Az uradalmi erdőség kiterjedése 1893-ban 41 000 kat. holdat tett ki, ennek az évi fatömeg-növekménye 57 000 m

3 volt. Ez a jelentős évenkénti fahozam, az erdőtelepítések, a XVIII. századtól meglévő tudatos erdőgazdálkodás jelentős fakitermelést tett lehetővé, s ez képezte a fafeldolgozó ipar alapját is. Az erdőgazdaságnál 1893-ban tölgyműfából 4573 m

3-t, bükkműfából 1708 m

3-t értékesítettek. A MÁV-nak eladtak 33 000 db bükkfatalpat. Faszénégetéshez felhasználtak 16 983 m

3-t, amelyet a vasgyár vett át és tűzifaként értékesítettek 53 152 m

3 fát. Az ún. feküfából eladtak a mészégetőnek 945 szekérrel, miután 1 szekér fa 12 erdei öl = 1,71 m

3

, a meszesek által vásárolt fa 1616 m

3-t tett ki.

376 Nem egészen 10 év múlva a diósgyőri erdőbirtok kiterjedése az időközbeni telepített erdőkkel 42 365,5 kat. hold volt 1904-en, amelyből az évben kitermeltek 383 kat. hold erdő fáját. Abban az évben épületfának 1742 m

3-t a vasgyár vett át, míg további 4612 m

3 fát mások. Faszénből eladtak a vasgyárnak 2311,3 tonnát, szőlőkaróból készítettek 218 000 db-ot. A kitermelt fa legnagyobb részét tűzifaként értékesítették Miskolcon.

377 Miskolcon egy 1846-ban készített városi tanácsi kimutatásban a három gyárnak minősített ipari létesítmény közt említik a zsidó származású Fischmann Sámuel 1844-ben létesített gyufagyárát.

378 A miskolci gyufagyár alapítására nézve az egyik korai hazai üzem volt, ha figyelembe vesszük, hogy Pesten 1836-37-ben létesültek az első kénes dörzsgyufát előállító üzemek. Irinyi János 1840-ben alapította meg a Terézvárosban az első kén nélküli foszforos gyufagyárát. 1846ban, amikor a miskolci létesítményt először említik, már 12 gyufakészítő üzem volt Pesten.

379 1867 után a diósgyőri vas- és acélgyáron kívül a kelet-bükki kincstári erdők fájának egyik állandó fogyasztója volt a Zartl Testvérek Hajlított Bútorgyára. A telep az 1868-ban lebontott Alsó-Hámori acélmű telepen, a Hámori tó közelében létesült. A sikeresen induló vállalkozás a meglévő épület infrastruktúrán alapult, s vízi erőre rendezkedett be, a szükséges fát az erdőgondnoksággal kötött vállal376 A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1893. évről, 58. p. 377 A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1904. évről, 55. p. 378 FAZEKAS Cs. 2000. 600. p. 379 MÉREI Gy. 1951.181-182., 297. p.