Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
Zsolnay Miklóssal szorosabb kapcsolatra lép, esetleg Zsolnay vásárol miskolci részvényeket. 365 A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1900. évről szóló jelentése szerint a gyár nem működik, megszűnt végleg. A gyár felszámolásának okait kutatva, nem lehetett szerepe Koós Miksa halálának 1889 elején, és még kevésbé annak, hogy Szentpáli István 1902-ben Miskolc polgármestere lett, aki esetleg összeférhetetlenség esetén más munkát hivatali működése alatt nem végezhetett, mivel érdekeltsége volt a gyárnál. 366 Az okok ennél összetettebbek és mélyebbek. A hazai kerámiaipar a századfordulón egyre mélyülő válságba került, csak a termékek exportjával voltak bizonyos lehetőségei a századvégi kamarai jelentések szerint. Az 1899-es jelentés szerint az osztrák kerámiaipar versenye mind lejjebb szorította az árakat, emellett a hazai gyárainkat sújtották a magas szállítási költségek. A kőedénygyártáshoz szükséges nyersanyag egy részét (földpát, ólommáz) külföldről kellett beszerezni, emellett hiány volt a szakmunkásokból is. 367 A miskolci üzem ez időben évente 2 vagyon (20 tonna) zománcagyagot importált. 368 Viszont ennél komolyabb nehézséget jelentett, hogy az üzem a szenet nem a kemencékhez használta, hanem csupán a kazánhoz. A gőzkazánban termelt energiát transzmisszióval, ékszíjak segítségével vitték a gépekhez. Emellett a villamos áramot dinamóval termelték, viszont az agyagégetéshez fatüzelésű kemencéi voltak. A gyár 1888 október eleji hirdetése szerint minden évben eladásra hirdeti 4000 méter bükkfából égetett, tisztán kezelt fahamut. 369 A 4000 méter alatt 4000 erdei űr méter fa értendő. Ezt ölbe átszámítva, ahol 1 öl (3,41 m 3 ) = 2 űrméter, 370 azt jelenti, hogy évente az agyagégető kemencékben eltüzeltek 6820 m 3 tűzifát. Ez tette ráfizetésessé a termelést, s vitte időről időre csődbe a gyárat, s ezért nem tudtak a széntüzelésű cseh és osztrák gyárakkal versenyezni a hazai termelők. A város harmadik finomkerámia-gyártó üzeme az I. világháború utolsó évében jött létre. 1918. január 19-én létesült a Miskolci Gőztéglagyár Kőedény- és Kályhagyára. Ebben nagy szerepe volt Túry Józsefnek, Miskolc szülöttjének (1864-1932), aki 1911-től a Miskolci 365 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1900. XI. 13. 366 DOBROSSY 1.1995. 98. p. 367 CSIFFÁRY G. 1997. 30. p. 368 DOBROSSY 1.1995. 98. p. 369 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1888. X. 11. 370 HEGYI 1.1978.110. p.
