Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

va állítottak új téglaházat 7,4 kat. hold területen.

306 A városban ezen kívül a XVIII. században téglát égettek a Nyakvágó nevű agyagbánya közelében, az ún. Deszkatemető alatt.

307 A diósgyőri koronauradalomnak is volt saját téglakemencéje, ahonnan 1764-ben és 1774-ben vettek téglát a reformátusok.

308 Ugyanitt az uradalom 1775-ben építtetett egy új téglaházat, ahol évente 16 000 db téglát tudtak előállítani. Az eddig számba vett téglaégetők a manufaktúrák szintjén álltak, még nem nevezhetők gyárnak. A téglások kézi úton, sablon segítségével formáztak, s a kemencékben fatüzelést alkalmaztak. Az 184849. után meginduló kapitalista kor építkezései olyan hatalmas és egyre növekvő mennyiségű építőanyagot igényeltek, amelyet már a hagyományos téglakemencékkel nem lehetett kielégíteni. A város első téglagyárát 1855-ben a Furman testvérek (János és Ferdinánd) állították fel.

309 A Furman-féle téglagyár 1867 eleji reklámjából tudjuk, hogy a falazótéglán kívül padlótéglát, 4-6-8 szegletű flaszterozó fehér és vörös színű téglán kívül cserépzsindelyt készített, gyári kémények építésénél használt vízálló préselt és tűzálló (Chamot) fehér téglákon kívül vízvezetéki csatornát is forgalomba hozott.

310 Flaszterozó tégláiból kísérletképpen a város is vásárolt.

311 1870-ben a tulajdonosok a vállalatot részvénytársasággá alakították át.

312 1873 augusztusában egy új körkemencét helyeztek üzembe, amely 14 nap alatt 140 000 db téglát termelt.

313 A fenti téglagyáron kívül az 1870-es években dr. Csáthy Szabó István a diósgyőri koronauradalom birtokán 1875-ben kötött bérleti szerződés alapján gyártotta a téglát. Rajta kívül a Furman-féle gyár mellett létesült Lachs Gyula téglaégetője. 1877-ben a Furman testvérek, dr. Csáthy Szabó István és Lachs Gyula gyárainak egyesítésével a tulajdonosok megalakították a Miskolczi Egyesült Téglagyárat.

314 A téglagyárosok a verseny és az árharc kiküszöbölése végett létrehoz506 SZENDREI J. 1911. 750. p. 31,7 GYULAI É. 2000a. 147. p. 308 MARJALAKI KISS L. 1955. 32. p. 309 SZENDREI J. 1855. IV. köt. 750. p. 310 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1867.1. 24. 311 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1869. V. 20. 312 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1870. IX. 29. 313 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1873. IX. 13. 314 DOBROSSY 1.1997. 249. p.