Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

kezdett a gyár, igen nehéz helyzetbe került az I. világháború miatt, mert az alapanyagok beszerzése és a késztermékek értékesítése lehetetlenné vált.

292 A Magyar Acélsodrony-, Drótművek és Kötélgyár az első világégés után is életképes, sőt Miskolc vasipari üzemei közt Diósgyőrt nem tekintve - a legnagyobb lett. A vas- és fémfeldolgozó ipari üzemek sorában Kun Lajos Vas- és Rézbútorgyára említésre érdemes. Kun Lajos (1867-?) 1884-ben került Miskolcra, itt tanulta a vasas szakmát. Vállalkozását 1892-ben alapította, 1893-tól takaréktűzhelyek, vaskályhák gyártására tért át. A vas- és rézbútorgyárát 1906-ban hozta létre, s néhány év alatt már 100-120 alkalmazottal termelt.

293 A vas- és rézbútorokat, sodrony ágybetéteket, tűzhelyeket, lakatosárukat, s különféle Kun Lajos által szabadalmaztatott függő lakatokat Fort, Express és Rival márkanév alatt forgalmazta az I. világháború után is. A kisebb vas- és fémfeldolgozó üzemek közé tartozott a Demeter Testvérek Lakatosáru- és Redőnyüzeme 1905-től. A műhelyt Demeter Dezső (1881-?) alapította, aki 1907-ben bevette a vállalkozásba öccsét Lászlót is társként. A Demeter-féle műhely 10-12 alkalmazottal működött. Az üzem fa- és acélredőnyöket készített, épület vasalási munkákat végzett

294 a Miskolc, Arany János utca 58. sz. telephelyén. Időtálló vállalkozásuk az I. világháború után is életképesnek bizonyult, s Miskolc számos középületének (Borsod Megyei Takarékpénztár, Miskolci Hitelintézet, Zenepalota, lillafüredi Palota Szálló) műlakatos munkáit ők készítették egyebek mellett. A kisebb vasipari vállakózások sorába tartozik Martha Géza 1890ben létrehozott reszelőgyára. A géperőre berendezett kisüzemben új reszelők és ráspolyok készültek minden méretben, emellett a használt szerszámokat újravágták. 1906 előtt a tulajdonos a vállalatát részvénytársasággá alakította át Magyar Reszelőgyár Rt. néven, amelynek ő lett az igazgatója. A mintegy két tucat alkalmazottat foglalkoztató üzem létrejöttét a városban működő vas- és fémfeldolgozó kis- és középüzemek szerszámellátása tette lehetővé, s biztosította fennmaradását a két világháború között is.

295 292 DOBROSSY I., 1995. 83-84. p. 291 Történetére ld. DOBROSSY I. 1995.103-104. p. - 1906-ban alakult a Kun és Ausch cég. SZENDREI J. 1911. IV. köt. 750. p. - Kun Lajos később az üzem kizárólagos tulajdonosa lett. 294 CSÍKVÁRI A. 1939. 81-83. 295 HALMAY B.-LESZIH A. 1929.400., 413. p.; BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1975. 268. p.