Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Az új tulajdonosok gyárthatták Leszih szabadalmaztatott termékeit, azonban mégsem éltek a lehetőséggel. A gyáralapító Szilágyi Miklós a kovács és géplakatos szakmát Miskolcon sajátította el 18761885 között, ez után pedig 1886-1896 közt a budapesti Ganz gyárban dolgozott, s itt ismerkedett meg Mechwart Andrással és Bánki Donáttal. Szilágyi Miskolcra költözésével e kapcsolatok nem szakadtak meg, a Szilágyi és Diskant gyár termelésének elindításakor megkapták a hengerrovátkoló gépet, majd a robbanómotorok próbadarabjait. A borsajtók készítését és forgalomba hozatalát 1896-ban kezdték el, s nagy feltűnést keltettek, amikor a gépet „Kossuth-borsajtó" néven forgalmazták. A névadásban szerepet játszott a piac igénye, a hegyaljai borvidék közelsége, valamint az is, hogy Kossuth szülőhazája is a Hegyalja volt, s Monokon látta meg a napvilágot. A gyártók ezzel kinyilvánították politikai gondolkodásukat, Szilágyi Miklós apja 1848-49-ben önkéntesként harcolt, s Világos után bujdosott. A borsajtók jó minőségben készültek, majd ennek továbbfejlesztett változatával, a hidraulikus víznyomású borsajtójukkal a piacon monopolhelyzetbe kerültek a XX. század első harmadában. 1906-tól a hazai piacokon stabil és mozgó nyersolajmotorokat hoztak forgalomba. Ezeket a gépeket uradalmak és a nagybirtokosok vásárolták, ahol aztán takarmányozó-, cséplőgépek meghajtására, szivattyúk és műhelygépek üzemeltetésére használták. Szilágyi és Diskant gyárban az 1910-es években jelentős fejlesztéseket végeztek a tulajdonosok. Ekkor készült el az ún. nagy gépműhely. Az I. világháború nem jelentett nagy törést a vállalat működésében, miután 1916-ban a közös hadügyminisztérium mentesítette az üzemet a hadianyagok gyártása alól. Ehelyett elsődlegesen gőzeke gyártásával kellett foglalkozniuk azért, hogy biztosítsák a Monarchia nagy gazdaságaiban használt külföldi eredetű gőzgépek számára az alkatrészek gyártását.

266 Hercz Zsigmond 1879-ben állította fel gazdasági gépgyárát a Zsolcai kapuban, s az újonnan létesült vállalat szemben volt a Leszihféle gépgyárral. O is egy személyben gyáros és kereskedő, aki amellett, hogy a mezőgazdasági kisgépeket - főként vetőgépeket, vasekéket, boronákat, szecskavágókat - készít kezdetben szerény műhelyében, ezen kívül mint vaskereskedő az időben kedvelt Clayton és 266 A gyár történetére lásd: DOBROSSY 1.1989a. 72-79.; 1995. 87-91. p.