Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

részének semmiképpen sem biztosított volna megélhetést az önálló iparűzés. Számukra kedvezőbb volt, ha bőrgyárakban, bőrfeldolgozó üzemekben munkát vállalva biztosítják megélhetésüket. Az iparosok számának meghatározása akkor tekinthető teljesnek, ha a segédek és a tanoncok számáról is közlünk adatokat. 1872-ben általában a mesterek kis része fogadott segédeket vagy inast. Egy-egy szakmán belül csak minden második, harmadik. 1872-ben a szabóknál 24, a tímároknál 25, a szűr szabóknál 25 volt a segédek száma. Azokban az iparágakban, ahol a munkafolyamatok egyedüli végzése nehézségekbe ütközött már minden esetben alkalmaztak. így pl. a kötélverőknél, asztalosoknál 1772-ben a segédek száma 442 volt. A tanoncokról 1774-ben készült először kimutatás, s ekkor 172. 1883-ra miközben az iparosok száma csökkent, érdekes módon a segédek és tanoncok száma emelkedett. 471 segédet és 184 tanoncot alkalmaztak, ami azt jelenti, hogy majdnem minden második mester segédtartó és minden ötödik tanoncot is vállaló iparos volt.

194 Az 1872. és 1883. évi adatok összehasonlításával képet alkothatunk a kézmúvesiparban bekövetkezett strukturális változásokról is. A mesterségek száma önmagában is jelzi, hogy a korszak igényeinek megfelelően az iparosok által nyújtott szolgáltatási lehetőségek bővültek. Olyan új iparágak honosodtak meg, mint az aranyműves, puskaműves, órás, selyem és ruhafestő, vagy a bútorok huzatát készítő kárpitos. Döntően azonban továbbra is a hagyományos, a céhes kézművesipari korszakban létezett mesterségek maradtak fenn, de az adott korszak igényeinek megfelelő arányeltolódással. A miskolci kézművesipar struktúrája 1872-1883 Iparcsoport 1872 1883 Iparcsoport mester mester Iparcsoport száma aránya száma aránya I. Élelmiszer és vegyipar 65 5,6% 81 9,3% II. Fém- és fémfeldolgozó ipar 41 3,5% 68 7,9% III. Bőr- és bőrfeldolgozó ipar 646 56,4% 283 32,5% IV. Textil- és ruházati ipar 275 24% 186 21,4% V. Építő- és faipar 59 5,1% 114 13,2% VI. Szolgáltatóipar 52 4,5% 103 11,8% VII. Egyéb ipar 11 0,9% 34 3,9% Összesen: 1144 100% 869 100% 194 Ld. HOM. HTD. Ltsz. 69.6.21. Vö. PFLIEGLER J. F. 1996.103. p.