Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

szolgabíró május l-jén hirdette ki, hogy ha „még egyszer és utoljára" legalább a hátralék felét következő nap délelőttjéig nem egyenlítik ki, eljárás indul ellenük. Visszatérve a köztörténetre, június hónapban az orosz beavatkozástól való félelem határozta meg a közéletet, és meglehetős súllyal nyomasztotta a lakosságot az egyre erősödő kolerajárvány. (Álláspontunk szerint a kolerát nem az intervenciós orosz sereg hurcolta be Magyarországra, bár a soraikat tizedelő járvány súlyosbította a velük érintkező polgári lakosság fertőzöttségét is.

98 A városban - becslésük szerint - mintegy 400 áldozatot követelt a kolera.) Június 27-én vonultak ki a honvédcsapatok Miskolcról, helyükre 29-én vonultak be az oroszok.

99 A katonai megszállás „szokásos" terhein túl elmozdították helyéről Herke Miklóst és László Józsefet állították a tanács élére. Július közepén az oroszok kivonultak a városból, 23-án pedig megérkezett a Komáromtól erőltetett menetben az Arad-környéki összpontosítás helyére igyekvő Görgei serege, mely így manőverezve igyekezett döntő ütközet nélkül lekötni a hatalmas orosz haderőt. Júliusban a már addig is sok katonát ellátó várost minden korábbinál nagyobb terhek nyomasztották.

100 Az orosz csapatok mellé rendelt cs. kir. hadbiztosok a városi tanácstól annak „személyes felelőssége, s a községnek legkeményebb megfenyíttetése alatt" több alkalommal követeltek pálinkát és egyéb égetett szeszes italokat, a kórházban fekvő betegek számára szakácsnét, általában a beteg katonák ápolását, egy alkalommal 4000 kenyér és 20 q só Putnokra, majd Szikszóra szállítását, 5000 zsák búza őrletését, valamennyi városi lakos igásállatának és szekereinek rendelkezésre bocsátását, a boltok és a vendéglők és kocsmák kinyittatását stb. A rendelkezések rigorózus hangon helyezték kilátásba a legkeményebb megtorlást, haditörvényszék elé állítást, ha azonnal nem teljesítik a követeléseket. A dolog pikantériája, hogy két ilyen császári rendelet között július 23-án Bonis Sámuel, a Görgei serege melletti magyar főkormánybiztos is nyílt rendeletet intézett a városi tanácshoz, hogy „a Miskolcon lévő lisztkészleteket tüstént felsüttetvén, azokat a lehető legnagyobb mennyiségben küldjék a magyar tábor után". A pár nappal korábban a „muszkavezetőktől" érkezett, szinte szó szerint ugyanilyen tartalmú köve98 Ld. erről részletesen: FAZEKAS CS. 1996. 99 Figyelemre méltóak az orosz intervenciós sereg tisztjeinek Miskolcra vonatkozó városleírásai. Ld. ROSONCZY I.-KATONA T. 1988. passim. íoo A vonatkozó rendelkezések egy csomóban: B.-A.-Z. m. Lt. 1501/d. 13. dob. sz. n.