Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

sem kell - hogy ezen utóbbiak, a csak részben elpusztított szőlők, rövidesen szintén teljesen megsemmisültek.

159 Némi vigaszt és a kilábalás reménysugarát jelentette, hogy 1894ben Miskolc város határában csekély kivétellel a szőlőbirtokosság hegyközséggé alakult, ilyen hegyközség 16 létesült és alapszabályában szervezeti formát biztosított magának a törvényben adott önkormányzati jog alapján. Ennek ellenére a szőlőhegyek siralmas helyzete éveken át az 1893-1895. évihez hasonló vigasztalan képet nyújtott, míg végre a 20. század első éveiben a szőlők újjátelepítése, az újfajták megjelenése mind nagyobb méreteket kezdett ölteni.

160 Thirring Gusztáv 1908. évi jelentéséből értesülünk Miskolc város szőlőterületeinek nagyságáról és termelt borainak mennyiségéről. Ekkor a város területén mindössze 370 kat.hold művelés alatt álló szőlő volt. Ebből valamennyi a filoxéra ellen nem volt immúnis. Amerikai vesszővel csaknem az egész szőlőterület be volt ültetve, 357 kat.hold. 10 holdat tekintettek még mindig filoxéralepett területnek. A déli fekvésű, kiváló szőlőterületekről a miskolci polgárok 1908-ban 7 896 hektoliter közönséges fehér bort szüreteltek. A termelt összes bor értéke 284 256 K volt. Ebből eladásra került 18 000 kg szőlő, melynek értéke 5 840 K-ra rúgott.

161 Miskolc és környéke gyümölcs- és zöldségfogyasztásának növekedése egyre érzékelhetőbbé vált vizsgált korszakunk évtizedeiben. Mondhatni, hogy emiatt az 1880-as években „a közvélemény figyelme is jobban a gyümölcs- és zöldségtermelés felé fordult".

162 A hagyományos gyümölcs Magyarországon, így Miskolcon és környékén is az alma és legfőképpen a szilva volt. A környék gyümölcstermelésének fő területe / központja Diósgyőr volt. Ennek tükröztetésére álljon itt Miskolc és környékének 1895. évi gyümölcsfa-összeírása

163

. Gyümölcsösök Miskolcon és környékén 1895-ben Miskolc Diósgyőr Görömböly Hejőcsaba Almafa 7 577 10 587 3 677 3 955 Körtefa 4126 4 411 2123 2 740 Cseresznyefa 1 801 3 268 1 654 308 159 VITTNER K. 1929. 435-436. p. 160 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 793. p. 161 THIRRING G. 1912. 8-9., 52. p. 162 OROSZ 1.1979.1105-1106. p. >

ö M.S.K. XV. köt. 1897. 342-349. p.