Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

tollem kitelhető szorgalommal és hűséggel fogok vigyázni és azokat bárminemű károktól oltalmazni, a kártevőket személy válogatás nélkül vagy meg zálogolom, vagy nyomban fel jelentem, más ártatlanra reá nem fogom, a gondviselésemre bízott őrzést időközbe sem nyáron, sem télen hír nélkül el nem hagyom, s a mik gondviselésem alá bízattak mind azokról számot adok. Isten engem úgy segéljen. Még ugyanebben az évben, 1868-ban két közgyűlési bejegyzésre lettünk figyelmesek a város szőlőbirtoklásának kutatása során. Az egyik bejegyzés szerint „a Városunkban jelenleg tartatni szokott katonai hadgyakorlatok alkalmával a szőllő birtokosok tetemes károkat kénytelenek szenvedni, sőt az egyes katonák kicsapongása miatt is a szőllő pásztorok panaszai csak nem minden napiak"

154 „Miután a Városi hatóságnak is tudomása van az iránt, hogy úgy a hadgyakorlatok alkalmával, mint az egyes katonáknak a szőllő hegyekeni tivornyázása által a szőllős gazdák tetemes károkat szenvednek, a miskolczi helybeli katonai hadparancsnokság ezen tulajdoni jogot sértő kihágások szigorú büntetés terhe alatti betiltására felhívatni határoztatott...„ A másik ilyen fontos közgyűlési bejegyzés „a szőlődézsma váltságának az illető helyen leendő kieszközlése végett történt".

155 Ekkor Mősz Ede „helybeli lakos, több Bancsalgói szőllőbirtokos nevében egy folyamodványt nyújtott be" a városi képviselő testülethez. A város hatáskörébe ezen ügy nem tartozván a kérelem elutasíttatott. A fenti két bejegyzést azon tanulságul szolgál, hogy a képviselő testületi jegyzőkönyvek alaposabb kutatása után részletesebb információkkal rendelkeznénk a miskolci szőlőhegyek társadalmi és gazdasági vonatkozású kutatása terén. Csöppet sem elhanyagolható információkkal bírnak a Miskolc és környékéről készült térképek (Miskolc [1861,1912], Hejőcsaba [1860, 1863, 1868], Diósgyőr [1862, 1871], Görömböly [1860, 1873], Szirma [1863] és Tapolca [1889]) dűlőnevei, amelyek szőlőbirtokra utalnak: pl. 1860-ból Alszerszőlő, Csermőkeszőlő, Lengyel szó szőllő, Lippa alatti szőlő, Mihályka szőlő, Ruzsinszőlő és Templomhegy szőlő, stb.

156 Viszonyításképpen közöljük, hogy a század elején, 1817-ben 45 szőlőhegyen 1100 gazdának 1174 kat.hold szőlője volt, amelyhez 355 kat.hold kaszáló, szilvás, helyesebben szőlőalja tartozott. 1879-ben a 134 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a. 181/1868. 3. köt. 455 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a. 93/1868. 3. köt. 156 ROMÁN J. 1979. 77-95. p.