Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

tolják", szorgalmazták viszont a szükséges összeírások elkészíttetését.

93 A közteherviselés gyakorlati alkalmazása előtt érdemes egy pillantást vetni Miskolc város 1848. évi gazdálkodására.

94 A bevételek szerkezete változatlan a reformkor korábbi városgazdálkodási gyakorlatában megfigyeltekkel, mind a bevételek mennyiségét, mind szerkezetét tekintve.

95 (A bevételek majd 2/3 részét a nem nemesek által befizetett adóösszeg teszi ki.) Ugyanakkor szinte teljesen átalakult a kiadási oldal, számos jelentős tétel kifejezetten 1848 „hozadéka" Miskolc számára, elsősorban a nemzetőrségre fordított kiadások, és azt is meg kell jegyezni, hogy a város szinte teljesen felélte a bevételeit. Miskolcnak tehát elemi erejű érdeke fűződött az áprilisi törvényekben biztosított közteherviselés gyakorlati megvalósításához, hiszen ennek értelmében a területén élő nagyszámú nemesség is adókötelesnek minősült. A viszonylagos békesség helyreálltával április 16-án a megye bizottmánya először is megállapította a földbirtokra hárított adó mennyiségét, valamint azt az elvet is, hogy a korábbi haszonbérlők, kereskedők, kézművesek kötelesek az 1848. évi kivetésnek megfelelő összeget befizetni.

96 (Kilátásba helyezték viszont a kompenzációt, ha a későbbi országos szabályozás ennél kedvezőbb kulcsokat állapítana meg számukra.) A nemes haszonbérlők, kereskedők, kézművesek esetében egyszerűen kijelentette, hogy ugyanazt az adóösszeget kell fizetniük, mint hasonló állapotú nem nemes polgártársuk. A vármegye főszolgabírója ezért utasította Katona József Miskolc városi adószedőt, hogy a nemes adófizetők végleges összeírásáig is az ideiglenes rendszabályok alapján kezdje meg az adószedést és egy hónap alatt legalább 1500 Ft adóbefizetést hajtson be. Ugyanis május közepén esedékes a megyei tisztikar legalább 21 ezer forintot felemésztő kifizetése, ami ha elmarad, „a megyei közigazgatás gépe teljes fennakadását vomiá maga után, mely eset úgy Miskolc, mint az egész megyére nézve igen rossz eredményt eszközölhetne". Adóelőlegként a korábbi évre vonatkozó adófizetés összegét kellett befizetni, hosszú viszont az a lista is, mely az 1848. évi befizetésekkel hátralékos miskolci lakosokat foglalja össze.

97 A fő9Î B.-A.-Z. m. Lt. 601/a. 1849. 28. sz.; FAZEKAS Cs.-SOMORJAI L. 1998. 48-49. p. 94 Ld. 1. sz. Függelék. 95 Ld. erről részletesen: SERESNÉ SZEGŐFI A. 2000. 96 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/d. 14. dob. sz. n. 97 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/d. 14. dob. sz. n.