Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

elterjedtebb kétszeres, valamint a köles azonban másodvetésként is teljesen visszaszorult, ahogy a szinvai hántolómalmok is eltűntek. Az egyéb kalászosok részesedése szintén megváltozott. Csupán a lovak takarmányozására szolgáló, igénytelen zab vetésterülete csökkent (ami az istállózás terjedésére utal, bár a szálastakarmányok nem tudták teljesen kiszorítani), feltűnően magas viszont a sörárpának termelt tavaszi árpa aránya. Megyeszerte jellemző ezen exportképes gabona termelésének növekedése, amit Miskolcon a filoxéra pusztítása után, a városiasodással is összefüggő sörtermelés felfutása ösztönzött. (A század végén a településen sörgyár épült, illetve a helyi sörárpavásárok országos jelentőségűek voltak, sőt a termény- és áruraktárnak árpaosztályozó részlege működött.)

111 A kapásnövények közül elterjedtebb a kukorica, amely az 1910-es évek első felében a vetésterület tizedét foglalta el. Már a XVIII. század végi adatok a szántóföldi termelését igazolják, majd a következő évtizedektől az ugarnyomásba kerülve, a hagyományos háromnyomásos rendszer korai felszámolásában volt szerepe.

112 Korszakunk elején - mivel a kiirtott szőlők egy részére kukorica került - aránya átmenetileg tovább növekedett, az 1860-as, '70-es évektől azonban az állattartás fokozatos térvesztésével (kivált a századvégi sertésvész után), illetve a takarmánynövények termelésének lassú bővülésével párhuzamosan csökkent. (A kukorica egész Borsodban nem volt túlságosan elterjedt, és vetésterületi aránya megegyezett a miskolcival.)

113 Még inkább ez jellemző a burgonyára, ami inkább köztes növényként vagy a kertekben volt jelen (s az élelmezésben sem vált még a századfordulón meghatározóvá); míg az egyéb kapásnövények közül a takarmányrépa megyei (2,2%) és az országos átlagot (1,7%) meghaladó aránya korszerű tehenészetek kialakulását jelzi (ezek között legfejlettebb majd a város Sajón inneni tagbirtokán létesített tejgazdaság lesz, ami Miskolc szociális intézményeit látta el).

114 A kereskedelmi vagy ipari növények közül (melyek az intenzívebb növénykultúrák, új agrotechnikai eljárások és a vertikalitás terjedését biztosíthatták) Miskolcon csupán az olajkészítéshez használt repce termelésére vannak adataink, míg a korábbi évszázadokban a házi111 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 797-798. p. 112 GYULAI É. 2000.84. p. 113 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/e II. 221/1869.; GYIMESI S. 1970. 53-54. p. 114 HALMAY B.-LESZIH A. 1929. 440. p.; GYIMESI S. 1970. 53-54. p.