Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
Az Államvasutak szárnyvonalaihoz való csatlakozást a helyiérdekű vasútvonalak tették lehetővé, amelyek jogállásáról 1867 után külön jogszabályok rendelkeztek. Borsodban kétségtelenül a legfontosabb helyiérdekű vasút a Bódvavölgyi volt, amely a Gömör vidéki bányavárosokat kötötte össze a szendrői medencén át a Sajó völgyével. Helyiérdekű vasútnak számított a Miskolc-Diósgyőr között 1873-ban megnyitott vasútvonal is. A magyar államiság ezredéves évfordulóján nyitották meg a Nyékládháza-Mezőcsát közötti vasútvonalat. 64 A soron következő, és egyben az utolsó társasági alapon, vagyis magántőkével létesített vasútvonal Sajókazincz-Barcika és Ormospuszta között nyílt meg 1912-ben. 65 Ez a szárnyvonal biztosította a szénbányászat helyi szállítási igényeinek kielégítését. A dualizmus időszakában kiépített vasúthálózat kisebb, lényegtelennek minősíthető változtatásoktól eltekintve napjainkig változatlanul létezik, s természetesen modernizálva biztosítja a térség személyes teherszállítását. 1914-ben Borsodban a 100 km 2-re eső vasútvonal 6,8 km volt kismértékben meghaladva az országos átlagot (6,7 km/km 2 ). 66 Ezt a vasúthálózati sűrűséget némiképpen módosították ugyan a bányavasútvonalak. Ezek azonban hivatalosan nem számítottak vasútnak, így a statisztikai kimutatásokban sem szerepelnek. A régió gazdasági és földrajzi adottságaiból következően jöttek létre a keskeny nyomközű vonalak a bányák szükségleteiből következően. 1868-ban készült el a perecesi bányavasút, amelyet 1881-1882-ben a parasznyai széntelepekig hosszabbítottak meg menetközben a lóvontatásról gőzvontatásra áttérve. A másik jelentős bányavasút az ún. Hariczkavölgyi Iparvasút volt, melynek szerelvényei Sajószentpéter és Hariczkabánya között közlekedtek. 67 Miskolc évszázadokon át három fő útvonallal kapcsolódott az ország vérkeringésébe. Kelet-nyugati irányban a Budát Kassával összekötő és Miskolc alatt - Zsolca szomszédságában - vezető országút volt elsődleges fontosságú. Az országútra való rácsatlakozás a Csabán keresztül Szihalom felé vezető vármegyei fenntartású útvonalon történt nyugat felé, míg kelet irányba a zsolcai úton. Felsőzsolca alatt 64 PÁL I. 1976. 89. p. 1890-ben a kamarai jelentések szerint Nyékládházán 24 ezer, Mezőkövesden pedig 21 ezer volt a vonatra szálló utasok száma évente. L. Kamarai jelentés az 1890. évből 80. p. 65 Ld. GYIMESI S. 1970. 65. p. 66 Ugyanebben az időszakban Abaújban 7,8 km/km 2 , Zemplénben pedig 5,5 km/km 2 volt a vasúthálózat területi sűrűsége. Vö. GYIMESI S. 1970. 65. p. 67 Ld. ZSADÁNYI G. 1964. 4. p.
