Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

emeléssel 1916-ban 1,5 millió,, majd 1918-ban 2 millió koronára növekedett a részvénytőke.

31 A Magyar Általános Hitelbankkal kiépített érdekközösségen kívül nagyszámú („affiliált") intézet tartozott a miskolci Hitelintézet érdekkörébe, nagyobbrészt a megyén kívül. Részt vett 1903-ban a Putno ki Hitelbank (Gömör megye), majd Szabolcs megyében a Tiszapolgári Gazdasági és Kereskedelmi Hitelbank alapításában. Közreműködött 1911-ben a Tokajvidéki Kereskedelmi és Gazdasági Bank (Zemplén megye) és a Szikszói Takarékpénztár (Abaúj megye) alaptőke emelésében. Borsod megyében a Mezőkövesdi Takarékpénztár tartozott az érdekkörébe, majd tovább bővült az érdekközösség 1912ben a Putnoki, 1914-ben az Abaúj megyebeli Tornaaljai Takarékpénztárral, 1915-ben pedig a Kisvárdai Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézettel. A Zemplén megyei Kisvárdán iparvállalatot is alapított: a Villamossági és Műmalom Rt.-t. Borsod megyében a Miskolci Kereskedők Leszámítoló Bankja (1911) tartozott még az érdekkörébe az általa alapított vállalatok közül pedig a Schweitzer Varrógép (későbbi cégnevével: Schweitzer Gép- és Építőipari)Rt, a Magyar Általános Fatermelő Rt. és a Miskolci Építőipar Rt. Kiterjesztette tevékenységét a Miskolci tlitelintézet a bankszakmában kevéssé művelt területre is, amikor részesedést vállalt 1911-ben a főváros által kibocsátott 100 milliós kölcsönkötvények átvételében és a Magyar Általános Hitelbank alaptőkéjének biztosítására alakult szindikátusokban. A hadikölcsönök jegyzésében is élen járt, megelőzve a Miskolci Takarékpénztárt. xA mezőgazdasági lakosság hiteligényeinek kielégítését szolgálta, hogy a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete az intézet helyiségeiben felső-magyarországi kirendeltséget állított fel. Az 1890-es évek elején terményáruraktárat létesített az alföld és felvidék találkozásánál jelentős vasúti csomópontnak számító Miskolcon. Az idővel szükség szerint bővített raktár árpaosztályozó berendezésével az ország egyik legnagyobb tárházává fejlődött. A gyapjúárak alakulására is befolyást gyakorló országos gyapjú vásárt is meghonosított az intézet Miskolcon. (Részletesen lásd a kereskedelemről szóló tanulmányban.) A Miskolci Hitelintézet a befizetett részvénytőkéjét és a takarékbetéteket tekintve egyaránt a közepesnél nagyobb miskolci intézetek 31 A Miskolci Hitelintézet alapszabályai 1870. és üzleti jelentése az 50. üzletévről, 1917. 518, valamint a Mihók- és Galánthay Nagy-féle Compass kötetei