Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
ban a betétállomány a teher („tartozik") oldalon összegszerűen általában a legnagyobb tétel, meghaladva rendszerint mind a váltótárca, mind a jelzálogkölcsön-állományt, a mérlegek „követel" oldalának két legfontosabb tételét. 17 A betétek állománya - országos viszonylatban az 1848. és 1854. évi átmeneti visszaeséstől eltekintve - folyamatosan emelkedett. A kiegyezés előtti másfél évtizedben a növekedés évi üteme kb. 10% volt, ez még tovább gyorsult a gazdasági fellendülés („gründolási láz") időszakában, majd mérséklődött, de a századforduló körüli évtizedekben is 6% körül mozgott. 18 A miskolci bankok és takarékpénztárak takarékbetét állománya a XX. század első évtizedének végén 36 millió korona volt, a szegedihez és debrecenihez közeli szinten, de elmaradt a mai országhatárokon kívüli Nagyvárad és Temesvár 4050 millió korona közötti és Arad, Pozsony 60 millió koronát meghaladó betétállománya mögött. 19 A betéteket 98-99%-ban takarékkönyvben tartották, minimális volt a pénztárjegyre elhelyezett betét. Az első évtized derekától megnövekedett - az állomány 7-8%-ára - a folyószámlás betét, de a számlatulajdonosok száma még elmaradt több nagyobb városé mögött. A takarékkönyvek száma kisebb mértékben szaporodott, mint a betétállomány értéke, így a takarékkönyvek átlagos betéti értéke fokozatosan növekedett: a századfordulón még 2100-2200 koronáról egy évtized múlva már 2400 korona fölé, jelentősen meghaladva a 1700-1800 korona közötti országos átlagot. Említést érdemel, hogy a takarékbetétek Magyarországon általában nem a fogyasztástól elvont összegekből keletkeztek, hanem többnyire a vállalkozástól elvont (üzleti forgó) tőkéből származtak. A betétek átlagértéke ezért nagyobb volt, mint a nyugat-európai országokban. Még inkább érvényes ez a miskolci betétekre, melyek mögött jelentős részben a nagyipar és nagykereskedelem állt. A legtöbb takarékbetétek - a város betétállományának közel harmadát - a agrégil b pénzintézet, a Miskolci Takarékpénztár mutatta ki, mely n " befizetett részvénytőkéje a XX. század elején a Borsod-Miskolci í Elbánkkal együtt a legnagyobb volt. 17 SZÁSZ A. 1961. 18 Hitelintézetek 1894-1909. 74. és VARGHA Gy. 1896. 549-574. p. 19 Hitelintézetek 1894-1909. 61-69. p.
