Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
lik ez abból (is) hogy a Miskolci Takarékpénztár 31 500 Ft befizetett részvénytőkéjével szemben a Hitelintézeté és Hitelbanké 128-128 ezer forint volt, sőt az alapszabályilag megállapított tőke 200, illetve 300 ezer forint. 3 A takarékpénztárakénál is lényegesen kisebb összeggel kezdték működésűket a - nevükben gyakran csak „egylet", esetleg „népbank" stb. megjelölést viselő - szövetkezetek, melyek jóval korlátozottabb tevékenységükkel, a részvénytársaságokétól erősen eltérő szervezeti felépítésükkel, felelősségrendszerükkel stb. a pénz- és hitelintézetek külön típusát alkotják. A szövetkezet a kölcsönösség elvére támaszkodva igyekszik előmozdítani tagjai gazdálkodását és a hitelszövetkezet a tagok hiteligényeinek előnyösebb kielégítését szolgálja az önsegély alapján. Egy német kisváros polgármesteréről elnevezett Raiffeisen-féle szövetkezetek inkább falvakban terjedtek el, a Schulze-Delitsch-féle szövetkezetek pedig a városi lakosság körében. Erdélyben már az 1850-es évtizedben létesültek - jobbára Schulze-Delitsch típusú - szövetkezetek, az 1860-as évek közepe tájától pedig az ország többi részén is. 4 Köztük 1871-ben a Miskolci Iparos és Önsegélyző Filléregylet. Ugyanabban az évben jött létre a Miskolci Takarékegylet is. 5 Az erőteljes fellendülést az 1873. évi országos kolerajárvány és pénzügyi válság, valamint sorozatos rossz termésű évek után a gazdasági életben csakúgy mint új pénzintézetek alakulásában az évtized második felében pangás következett, a hitelintézetek száma stagnált, néhány évben több bank és takarékpénztár szűnt meg, mint amennyi született. Csak az 1880-as években folytatódott a fejlődés: a bankok és takarékpénztárak száma az 1890-es évtized derekáig megkétszereződött, a szövetkezeteké pedig négyszeresére emelkedett, és számuk már meghaladta a bankok és takarékpénztárakét. Miskolcon azonban 1870 után csak 1894-ben létesült új pénzintézet: a Borsodmegyei Takarékpénztár, majd a következő évtized első felében a Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank (1903) és a Miskolci Népbank (1905). A XX. század első évtizedének második felében Miskolcon 7 bank és takarékpénztár, valamint 3 hitelszövetkezet működött, ami azt jelenti, hogy mintegy 5 ezer lakosra jutott egy pénzintézet. Ez kedve3 Magyar bank- és hitelintézetek 1870-ben és 1871-ben. V. évf. V. füzet és VI. évf. VI. füzet * VARGHA Gy. 1896. 326. és 419-451. p. 5 Emlékirat a Miskolci Takarékpénztár negyven éves fennállásáról 1845-1850.1885.10-11. p.