Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
Azonos építési idejüknél fogva, a szomszédos 4-es számú házzal szerves homlokzati együttest alkot. Az épület alapterülete a sokszorosan megosztott XVIII. századi telekrészt néhány méter híján teljesen kitölti. Az utcai homlokzat földszinti zónáját a lépcsőház bejáratának kivételével a 60-as években erősen átalakították. A büfé homlokzatán mindössze a pilaszterek és az övpárkány őrizte meg eredeti formáját. A jobb oldali tengelyben elhelyezkedő, keskeny, magas, félköríves záródású, felülvilágítós lépcsőházi bejáratot sematikus vakolatkváder kereteri. Az ív záradékában, trapézalakú, imitált „zárókőben" leveles ágak közé helyezett gipsz-herma kapott helyet. Az osztópárkány alsó mezője e fölött golyvát kap, melynek folytatásaként - ugyancsak a záradék tengelyében - lombfüzérrel bővülő neobarokk kartus helyezkedik el. Fekvő, ovális pajzsmezőjében ,,MIKÖHSZ" betűk. Itt jegyezzük meg, hogy a záradékot díszítő maszk szárnyas kalapja - mint Merkur motívum - az építtetőre utal. A fenti pajzsmezőben elhelyezkedő betűk a Miskolci Kölcsönös Önsegélyező Hitel Szövetkezetet, mint tulajdonost fedik. Az építtetőre utaló szimbólumként jelennek meg a második emeleti erkély konzoljai által közrezárt mező méhkas motívumai is. Az övpárkány három elemből komponálódik: lemezből induló szimából, üres frízből és az előző tagozatok ismétléséből. A pilaszterek fölött a fríz magasságában párnatagok ülnek. A 4+1 tengelyes emeleti homlokzat tagozatai szintenként erősen különböznek egymástól, azokat azonban összekapcsolja az első emeleti ablakközök kétharmadából induló, s a koronázó párkányig futó pilaszterszerű vakolatdíszek sora. Az első emeleti ablakok könyöklőpárkánya a szabad falmezőkön is végigfut. Ezek alatt szögletes voluták közé fogott páros félballuszter szerű díszek és az általuk lehatárolt csonka körszelet formájú, stilizált kötények kapnak helyet. Az ablakok keretelése hornyolt, tagolatlan sávokból és ezeken ülő, díszes, megemelt szemöldökpárkányból áll. A tört íves, síkban golyvázódó szemöldökpárkány alatt lombdíszes, volutás, neobarokk kartusok helyezkednek el, amelyeknek oldalcsigáiból szimmetrikus füzérdíszek indulnak. A füzérek a valós szemöldök fölötti, leveles vakolatdísszel kapcsolódnak a megemelt szemöldökpárkányhoz. Az említett közvetítő díszítmények alatt gazdagon tagolt, hornyolt felületű, füzéres-pikkeiyes, lapos konzolok kapnak helyet. A szemöldökpárkányt bádogozás fedi. A két emeleti zónát összekötő álpilaszter-felület a második emelet parapet magasságáig 5-5 kannelúra szerű vájattal tagolt - az egész té-