Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Azonos építési idejüknél fogva, a szomszédos 4-es számú házzal szerves homlokzati együttest alkot. Az épület alapterülete a sokszo­rosan megosztott XVIII. századi telekrészt néhány méter híján telje­sen kitölti. Az utcai homlokzat földszinti zónáját a lépcsőház bejára­tának kivételével a 60-as években erősen átalakították. A büfé hom­lokzatán mindössze a pilaszterek és az övpárkány őrizte meg eredeti formáját. A jobb oldali tengelyben elhelyezkedő, keskeny, magas, félköríves záródású, felülvilágítós lépcsőházi bejáratot sematikus vakolatkváder kereteri. Az ív záradékában, trapézalakú, imitált „zá­rókőben" leveles ágak közé helyezett gipsz-herma kapott helyet. Az osztópárkány alsó mezője e fölött golyvát kap, melynek folytatása­ként - ugyancsak a záradék tengelyében - lombfüzérrel bővülő neo­barokk kartus helyezkedik el. Fekvő, ovális pajzsmezőjében ,,MIKÖHSZ" betűk. Itt jegyezzük meg, hogy a záradékot díszítő maszk szárnyas kalapja - mint Merkur motívum - az építtetőre utal. A fenti pajzsmezőben elhelyezkedő betűk a Miskolci Kölcsönös Ön­segélyező Hitel Szövetkezetet, mint tulajdonost fedik. Az építtetőre utaló szimbólumként jelennek meg a második emeleti erkély kon­zoljai által közrezárt mező méhkas motívumai is. Az övpárkány három elemből komponálódik: lemezből induló szi­mából, üres frízből és az előző tagozatok ismétléséből. A pilaszterek fölött a fríz magasságában párnatagok ülnek. A 4+1 tengelyes emeleti homlokzat tagozatai szintenként erősen különböznek egymástól, azokat azonban összekapcsolja az első emeleti ablakközök kéthar­madából induló, s a koronázó párkányig futó pilaszterszerű vakolat­díszek sora. Az első emeleti ablakok könyöklőpárkánya a szabad falmezőkön is végigfut. Ezek alatt szögletes voluták közé fogott pá­ros félballuszter szerű díszek és az általuk lehatárolt csonka körszelet formájú, stilizált kötények kapnak helyet. Az ablakok keretelése hor­nyolt, tagolatlan sávokból és ezeken ülő, díszes, megemelt szemöl­dökpárkányból áll. A tört íves, síkban golyvázódó szemöldökpár­kány alatt lombdíszes, volutás, neobarokk kartusok helyezkednek el, amelyeknek oldalcsigáiból szimmetrikus füzérdíszek indulnak. A fü­zérek a valós szemöldök fölötti, leveles vakolatdísszel kapcsolódnak a megemelt szemöldökpárkányhoz. Az említett közvetítő díszítmé­nyek alatt gazdagon tagolt, hornyolt felületű, füzéres-pikkeiyes, la­pos konzolok kapnak helyet. A szemöldökpárkányt bádogozás fedi. A két emeleti zónát összekötő álpilaszter-felület a második emelet parapet magasságáig 5-5 kannelúra szerű vájattal tagolt - az egész té-

Next

/
Oldalképek
Tartalom