Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

van vasfrízekkel díszítve, amit úgy hiszem, a világosság és a levegő bebocsátására faragtak ki. Az ablakok felső félkörkarimái is olyan homorú behajlásúak, búzakalász frízekkel díszítve, mint a kapué. Az egész épületen a könnyed, egybeolvadó hullámos vonalak jutnak ki­fejezésre, ami csak annál élesebben kitűnik, ha összehasonlítjuk a mellette lévő polgári iskola és egy magánlakás styltelen, bántó hatású benyomásával... A két új művészi építkezést, amely határozott nye­resége Miskolcnak, Árva Pál mérnök tervezte, a László testvérek bu­dapesti építővállalat építette, míg a szobrászművészi munkát Kun József végezte." 160 Igazságügyi épületek Jellegzetessége volt, hogy csak a település központjában kaphatott helyet. Fontos volt, hogy méltóságteljes kialakítású legyen. Tipológi­ailag jellemző volt, hogy a földszinten a telekkönyv és a járásbíróság helyezkedett el. Az első emeleten volt az elnökség és a polgári bírás­kodás míg a második emeletre került a bűntető bíráskodás valamint az ügyészség. Az igazságügyi palota, vagyis a bíróság rendkívüli gyorsasággal épült fel, s 1899-ben, fényes külsőségek között adták át rendeltetésé­nek. Az épületegyüttes Kiss István műegyetemi tanár, ismert építész tervei alapján készült. A kivitelező budapesti, Lehne és Strenge cég volt. A palota az úttesttel párhuzamos, négy udvart közrefogva,, ut­cai és udvari épülettömbből áll, amelyeket három, ezekre merőleges szárny köt össze. Egykor a földszinten, az utcai traktusban voltak a járásbírósági és a telekkönyvi hivatalok. Az első nagy udvar körül a járásbírósági hivatalok csoportosultak, a második körül a telekkönyvi iktató-hivatalok, a hátsó traktusban a fogház, járásbírósági irattárak és irodák kaptak helyet. Az épület legszebb része az esküdtbírósági végtárgyalási terem volt, amely a hátsó udvari traktus közepét fog­lalta el, s két emelet magasságot töltött ki. A második emelet utcai ré­szén volt a kisebb ügyek végtárgyaló terme, s ugyancsak ezen a szinten a törvényszéki bírák szobái előszobákkal, ügyészek helyisé­gei és irattárak, de itt is voltak szobák az ügyvédek, a peres felek és a tanúk számára is. Az épületkomplexumban helyet kapott a törvény­széki fogház. 160 Ellenzék 1909. július 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom