Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
középrizalit emeleti tanácsterem hat ablakát félköríves felülvilágítók hangsúlyozzák. A jellegzetesen klasszicista pilasztereket és nyílászárókat romantikus szemöldökök és öntöttvas erkélykorlát egészíti ki. A város az új épületet már pár év alatt kinőtte, így 1884- re az eredetileg L alaprajzú épület keretes beépítéssé változott. Feltételezhető, hogy 1883-ban Adler Károly tervei alapján a Városház tér 12. számú telken a város megépített egy városi bérpalotát 141 , mely a tervek tanúsága szerint kétszintes lehetett, elképzelhető, hogy az épület újabb emeletének a megépítésére az eredeti terv módosításával még a kivitelezés során, de lehetséges, hogy újabb építési ütemként került sor a századforduló előtt. Az épületet Adler Károly az 1885-ös várostérképen mint MÁV üzletvezetőségi palotát jelölte meg. A kilencvenes évek közepére a város kinőtte az eredeti városházát és kereste az új építésének lehetőségeit. Egyik lehetőségként a Városház tér 8 helyén valósult volna meg az Igazságügyi palota, „az új városháza pedig a fürdő részvénytársulat árúba bocsátott, a főutczára néző telkén építtetnék fel." 142 Felvetődött a régi városháza helyén való építés lehetősége is. 143 Végül a Városház tér 12. bővítése mellett döntött a testület. „A mérnöki tervrajz szerint az új építkezés folytatása és kibővítése lenne a Városház tér s Hunyadi-utcza sarkán álló két emeletes városi bérháznak."... Az építési szakbizottság a tanács előterjesztésére a Városháztér 12. sz. alatt lévő városi bérház kiépítésére tett javaslatot, ahol a hivatalok egy része helyeztetnék el. E végből a volt Kraudyféle telken toldalék-épületet emeltetnének, mely 9 utczai és 22 udvari szobából állana. Lichtenstein József kéri a z ügyet egyidőre elodázni s javasolja, hogy a Jóni-féle telket is vásárolják meg, hogy ezáltal minden tekintetben modern hivatali helyiségeket építhessenek. Adorján Károly főmérnök felszólalásai és a polgármester felvilágosító szavai után határozatba ment, hogy a bérházat kiépítik és megbízzák a polgármestert, hogy a Jóni-féle telek megvétele iránt tegye meg a kellő lépéseket." 144 Az eklektikus épület a Városház tér és a Hunyadi utca sarkára tervezett és szervezett. A több ütemű megvalósítást igazolja az első emelet feletti erőteljes párkány és az északi szárny toldalék részét elválasztó dilatáció. Az épület horizontálisan hármas tagoltságú. A földszintre a horizontális kváderezés a jellemző, a szint 141 DOBROSSY I. 2001. 265. p. 142 Borsodmegyei Lapok, 1895. március 8. 143 Borsod-Miskolci Közlöny, 1900.18. évf. 95. 144 Borsodmegyei Lapok, 1904. február 26.