Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

A Kazinczy utca 7. szám alatt álló zsinagógát, ezt a keleties hatású, de román stíluselemeket alkalmazó épületet Christian Friedrich Ludwig Förster bécsi építész tervezte. Az építési munkákat Vécsey Imre és Gaál József debreceni építőmesterek végezték 1861-63 között. A dekoratív festés M. Horovitz munkája. Alaprajza álbazilikális kialakítású, amit középen két karcsú öntöttvas pillérsorra támaszkodó 3-3 csehsüveg boltozat oszt három hajóra. A hatalmas teret az oldalhajókban karzat osztja ketté. A hajó Nyugati végfalán helyezkedik el a két főlépcső, míg a keleti végfalat a tóraszekrény zárja. Homlokzataira a neoromán horizontális díszítés, a félköríves ablakok és a fogazatos párkány jellemző. A keleti és nyugati homlokzatainak hangsúlyt a tompaszögű oromzattal koronázott középrizalit ad.

138 Ha ránézünk a miskolc városházára (Városház tér 8-12. sz.), egyértelműen megállapítható, hogy az három épületet takar, rejt magában, tehát városházi együttesről beszélhetünk. A mai városháza elődje 1762-1763 között épült. Az épület méretei, jellemző adatai, belső térkialakítása nem ismert. Az épületet 1843-ban a várost ért földrengés, majd az ezt követő tűzvész annyira megrongálta, hogy csaknem használhatatlanná vált. Felújítása után 1870-ig adott helyet a tanácsnak. 1868. november 5-én Losonczi Farkas Károly főbíró, majd polgármester elnöklése alatt született határozat a város „új kisded közházának, a közügyek és szolgálat érdekében is már mellőzhetetlenné vált, ki- illetőleg felépítésére."

139 Ez az épület a mai Városház tér 8. volt, melyet Czakó Lajos városi főmérnök felügyelete mellett Klein Ede miskolci építőmester tervezett és épített. Az ünnepélyes alapkőletételre 1870. március 26-án került sor és kilenc hónap múlva 1871-ben az épületet át is adták rendeltetésének.

140 Az zártsorú épület kétszintes kialakítású, eredetileg L alaprajzú. Az utcai szárny földszintjén lett elhelyezve a kapu két oldalán a pénztár, a lépcsőház és a levéltár. A jobb oldali épületszárnyban voltak az irodák. Az emeletet teljes egészében a tanácsterem és a tárgyalók foglalták el. Utcai homlokzatára a szimmetria és a hármas tagolódás a jellemző. A középrizalit attika fallal emelkedik ki a szélső rizalitok utcával párhuzamos nyeregtetős tömegéből. Az egyes rizalitokat egymástól épületmagas korinthoszi oszlopfős pilaszterek választják el. Az épület kapuja szegmensív, míg ablakai egyenes záródásúak. A 138 GAZDA A. 1989.110-113. p., DOBROSSY I. 2000. 944-954. p., DOBROSSY I. 2002. 65-74. p. "» DOBROSSY I.-VERES L. 1987. 7. p. 140 LOSSONTZI FARKAS K. 1871. 8-9. p.