Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

ÉPÍTÉSZETI KORSZAKOK, STÍLUSOK A VÁROSKÉPBEN Magyarországon a XIX század elejétől a barokk stílust követő klasszicizmus nyert teret. Ennek oka a gazdasági fellendülésben, a nemzeti önállóság keresésében, valamint az új épülettípusok iránt megnyilvánuló igényben és az ennek következtében fokozódó építési tevékenységben keresendő. Ez a korszak az építészetben a barokk megszűnését, a copf stílus, majd a kezdeti klasszicizmus megjelenését hozta . A nyugati polgársággal szemben nálunk a köznemesség adta a fejlődés fő erejét. Az ívj feladatokat a megyeházák, városházák, színház épületek, kastélyok-kúriák építkezései jelentették. A példákat az új stílus kialakulásához Franciaországból és Angliából hozták. A copf stílusa, mely a barokk díszítés egyszerűbb változata, előmozdította a fejletlenebb Magyarországon az egyszerűbb építészeti stílus elterjedését. Ezt a fejlődést segítette, hogy a viszonylag békében élő magyar lakosság kihasználta és kiszolgálta az európai háborúk igényét (élelmiszer, ruha stb.), ami alapja lett a gazdasági fellendülésnek. A korszak teremtette meg - a legáltalánosabb értelemben - a szabályozás igényét, kezdte szétfeszíteni a céhrendszert, juttatta el a korszak építészeit a nyugati akadémiákra. A változás eredménye először az egyházi épületeknél, majd a városi lakóházaknál, vidéki kastélyoknál végül az új funkciójú épületeknél volt megfigyelhető.

124 Későbarokk, copf épületek A korszak alaprajzi rendszerére, térformálására és tömegképzésére, valamint szerkezeti megoldásaira a barokk elvek jellemzőek, de a stílus dinamikája, gazdag plasztikája erősen lehiggad, tükörmélyítésekkel hangsúlyozott falfelületekké szelídül, tagozatai kiegyensúlyozott vonalvezetést mutatnak. Egyenes párkányok jellemzik, díszítőelemei a gombokra, karikákra akasztott szalagok, drapériák, koszorúk, füzérek. Miskolc esetében az 1650-1660-ból származó egyetlen emeletes épület a Rákóczi-Dőry ház után ez a korszak teremtette meg a késő barokk kisvárost, a részben zártsorú, illetve zártsorú utcáival, döntően földszintes valamint kevés számú egyemeletes lakóházával. Az épületeket a XVIII. században letelepedett nemesség, a görög keres124 KALMÁR M. 2001.