Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

„Geográfiai fekvése tehát rendkívül szerencsés, azonban helyi fekvése is az. A város nagyrésze a Szinva patak völgyében nyugatról kelet-felé húzódik, egy része a Tetemvár és Avas (234 m magas) hegyek lejtőire kapaszkodik föl. Területe 4661 ha, tehát igen tekintélyes ha szemmel tartjuk azt, hogy München 6300 ha, Berlin 6452 ha. Lakossága fölülmúlja a 30,000-t, melyből 28,000-et tesz a magyar anyanyelvűek száma. Abból a körülményből, hogy Miskolc városa 1850ben 16,435,1870-ben 21,200 s 1891-ben 30,308 lelket számlált, a mely 4,6 % évi szaporulatnak felel meg, az következik, hogy 20 év múlva azaz 1911-ben mintegy 64,000; 30 év múlva azaz 1921-ben mintegy 90,000 és 50 év múlva azaz 1941-ben mintegy 160,000 lakója lesz. Ma Miskolc városa a vármegye törvényhatóságának székhelye, a tiszáninneni ref. és ágostai ev. egyházkerület püspökének, a miskolci járás szolgabírói hivatalának, kir. törvényszéknek s járásbíróságnak, pénzügyigazgatóságnak és pénzügyőrségnek, állami építészeti hivatalnak, ügyvédi kamarának, kereskedelmi és iparkamarának, borászati kerületnek, kir. közjegyzőségnek, az állami állatorvosnak, csendőr szárny- és szakaszparancsnokságnak, hadosztály és lovasdandár parancsnokságnak, az 5-ik gyalogezrednek, a 7-ik huszárezrednek, két üteg tüzérségnek, a 48-ik honvédzászlóaljnak és vasúti üzletvezetőségnek székhelye. Van államilag segélyezett ref. főgimnáziuma, kir. kath. algimnáziuma, felsőbb leányiskolája, állami polgári fiú és leányiskolája, közép- és alsófokú kereskedelmi iskolája, nőipariskolája, iparosinas iskolája és asztalos ipari tanműhelye. Ezeken kívül van több temploma, állandó színház épülete, díszes fürdőháza s egyéb nagyobb középülete, továbbá kórháza, árvaháza és még számos közhasznú jótékony egyesülete és társulata, itt székel a borsodmiskolci hitelbank, a miskolci takarékegylet és az osztrák-magyar bank fiókja. Ipara és kereskedelme kivált igen élénk; nevezetesebb iparvállalatai: az államvasút javító műhelye (400 munkással), két gépgyár, a porcellán-, majolika- és tömörkőedény gyár, az ecetgyár, sörgyár, gázgyár és gőzmalom; most készül a villamos közúti vasútja, van ipartestülete és élénk gabona-piaca. Mindezekre való tekintettel és miután a kiküldött bizottság 1896. évi november 10-11-én együttesen megejtett helyszíni szemlekor, a város rendkívüli élénk forgalmáról és kereskedelmi életéről győződött meg, tüzetes bírálat és tanulmányozás tárgyává tette az eléje