Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

zá véve) építeni a fürdőt?"

81 A felvetés után a miskolci református egyház gondnoka utján 1891-ben tett ajánlatot a Papmalom és a hozzá tartozó malomtér megvételére. Az ajánlatot a képviselő testület megtárgyalta. Megállapította, hogy „a kérdéses malom eltávolítása városunk szépítésére nagymértékben közrehatna." Ezért megbízta polgármesterét Soltész Nagy Kálmánt, Dr. Csáthy Szabó István építési szakbizottsági elnököt és Bársony János tiszti ügyészt a tárgyalások lefolytatásával, ami eredménnyel járt. A városi képviselő testület 1892 március 14-én a megállapodást jóváhagyta. Megállapította, hogy „14000 frt vétel áron valóban azért vette meg, hogy az épület leromboltatván és a malomhoz vezető és tartozó vízárok betömetvén, itt a helyi körülmények által megengedett módon és kijelölhető határvonalak között egy tér létesíttessék... a mennyire a helyzet megengedi ezen tér minél nagyobb legyen, vagyis ennek határvonalai, ha szükséges még áldozattal is akként állapíttassanak meg, hogy a Papmalom tér valóban a tér jellegét nyerje és szélessége az Avas felőli részekkel kellő összhangban legyen.... a tér szélességét a Bódogh-féle telek keleti oldalán már általunk megállapított vonaltól kezdve párhuzamosan 30 méterben állapítja meg."

82 A szabályozás Kovács Jánosné Széchenyi u. 62, Pataky Sándor Széchenyi u. 63. és Hesz Miklósné 64. sz. telkét érintette. Fellebbezés következtében a testület 1892. április 25-i ülésén felülvizsgálta előző döntését és megállapította: „a tér ily állapotában is még mindig szépnek ígérkezik; maga részéről is elfogadja az építkezési szakbizottságnak, a tanács részéről is ajánlott azon javaslatát, hogy a papmalomtér szélessége... véglegesen 27 méterben állapíttassák meg."

83 A tárgyalással párhuzamosan jelentkezett a szomszédos Bódogh-féle telken gőz-kádas fürdő uszoda létesítésére két debreceni vállalkozó Reichman Herman és társa, akik a kevés pénzzel rendelkező részvénytársaságba tőkéjükkel szálltak be. Az előzetes tárgyalások és a tervek felülvizsgálata után a testület kinyilvánította, hogy a fürdő városunknak valóban egyik díszét fogja képezni „ezért" kijelenti, mikép a létesítendő fürdő környékét, az úgynevezett papmalomtért közköltségen szabályozni fogja és a Bódogh telek keleti határvonalára nézve a vállalkozó részéről benyújtott tervezetben feltüntetett szabályozási vonalat már most megállapítja, az átellem oldalon azonban a szabályozási vonalak 81 Borsod Miskolczi Értesítő, 1889. július 11. 8

2 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 97. kgy./1892. 83 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 54. kgy./1892.