Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

A VÁROSÉPÍTÉSZET INTÉZMÉNYE: A MÉRNÖKI HIVATAL A városszabályozási kérdések között személyi és tárgyi feltételekről beszélhetünk. A személvi kérdések között kezdetben a laikus biJ zottságok szükségessége, majd a mérnök, a mérnöki hivatal szerepe erősödött. A tárgyi feltételeket a különböző városszabályozási eszközök - a szépészeti-, építési- majd később az utcák-, városrészekvégül a városszintű szabályozás - biztosították. Mielőtt a szabályozás feltételeiről eszközeiről beszélnénk foglalkoznunk kell röviden a szabályozás előtti időszakkal is. A városi építkezések engedélyezése a XIX. század közepéig Miskolcon éppúgy, mint Magyarország bármely más településén csak egyedileg volt szabályozva. Ez összefüggött a céhes rendszer meglétével, amit az építési minőség alapkövének tekintettek. Ez a feltétel határozhatta meg, hogy az építési engedélyezés során az albíró elnöksége alatt a városi tanács képviselőiből, a jegyzőből és egy számvevőből álló küldöttség döntött többnyire a helyi tűzvédelmi szabályzatokra támaszkodva. A városszintű szabályozás kérdése fel sem merült sem megyei sem városi szinten. A megyei és városi statútumokat áttanulmányozva Borsod vármegye statútumai között 1781ben találkozhatunk először olyan megállapítással, amely a házak közötti nem megfelelő tűzvédelmi távolságra, illetve a tetőfedő anyagok nem megfelelő voltára utal. A statútum megoldásként csak a nem, illetve nehezen éghető tetőfedő anyagok szükségességét írta elő.

43 Nem foglalkozott a statútum a nem megfelelő tűzvédelmi távolság problémájával, a megoldás lehetőségével. A város 1828-ból származó statútuma is a hangsúlyt a tűzálló anyagok használatára helyezte. Az új épületek elhelyezésénél, építésénél az építési hatóságra bízta a döntést.

44 Változást ebben a helyzetben az 1843. évi tűzvész hozott. A tűz következtében a városban 815 épület sérült meg és vált lakhatatlanná. Az esemény felbolygatta a város közvéleményét. Egyre erőteljesebben követelték, hogy szakmailag hozzáértő építési bizottságot hozzon létre a város és csak annak engedélye alapján lehessen építeni.

45 « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 42. köt. 153. p., IV. 501/g. I. köt. 266. sz. « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 551/1828. ' 45 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 551/1828.MiskoIczi Értesítő, 1843. július 25.