Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Kórház közötti ún. Agrártelep kialakítására. (A név onnan ered, hogy az Egri Agrár Takarékpénztár parcellázta fel és adta el ezeket a területeket. A város jómódú hivatalnokai, köztisztviselői vásároltak itt telkeket, ill. építkeztek, nem pedig „agrár-munkások".) Nagy Ferenc hasonló fontos döntése volt a közgyűléssel megszavaztatni az új városi köztemető létrehozását, helykijelölését. 31 kh terület már rendelkezésre állt a Szentpéteri országút nyugati részén az ún. Veres Bugyik határrészben, amelyhez még 39 kh-at vásárolt a város. 1913-tól így 70 kh terület állt a város rendelkezésére az új köztemető kialakítására.

39 A döntés azért volt fontos, mert az új helykijelöléssel egy időben Miskolc 13, másutt lévő és működő temetőjének felszámolásáról is határoztak.

40 A háborúval összefüggő építkezés volt a barakk-kórház kialakítása a Sajó város felőli oldalán. (Ez később olyan nyomornegyeddé alakult - több átépítés, felújítás után - amellyel a város a XX. század folyamán érdemben nem sokat tudott kezdeni.)

41 Az ún. kolera-kórház temetőjét a Sajón túl alakították ki, amelynek egykori kápolna-maradványai és töredék síremlékei a Hősök napján a megemlékezés helyszínéül szolgálnak. A háború idején és az azt követő igen nehéz években (1917-1922) Szentpály másodszor került vissza a város polgármesteri székébe. Tevékenységének java részét a szociális gondoskodás tárgykörébe sorolhatjuk. 1920-1921-ben a Felvidékről nagyszámban érkező menekülteknek előbb a Vay úton, majd a Halickán építtet 50, illetve 78 különböző nagyságú, de vízzel és gázzal is ellátott lakásokat. (Továbbépítője a későbbi polgármester Hodobay Sándor, akiről az egész lakótelepet elnevezik.) Hejőcsaba határa és lakossága is nagyobb, ill. több volt. Ennek oka Miskolc erőteljes terjeszkedésében keresendő. Volt idő, amikor - az 1880-as Miskolchoz csatolást megelőzően - Mindszent település is Hejőcsabához tartozott. Egykor hejőcsabai határrészen települt a Népkert, az Erzsébet kórház, és a kettő között felparcellázott területen az Agrár, vagy tisztviselő telep. Hasonlóan hejőcsabai határ volt a Bottyán J.-Balogh Á.-Sibrik M.-Eszterházy A.-Petneházy A. utcák által szabdalt Csabai-kapu és a rendező pályaudvar között elhúzódó Otthon-, majd Mikszáth-telep is. Az itt élő tisztviselőket leszámítva Hejőcsaba lakosságának 80%-a vasúti alkalmazott volt.

42 39 LEVELES E. 1929.137. p. 40 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.17. kgy./1913. 41 DOBROSSY 1.1996. 254-264. p. 42 NYÍRY D. 1929. 605-607. p.