Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

3, a város belterületén 2, a vasúton érkező áruknál 1 vámszedőhely működött.

23

1915-ben 9, az 1930-as években pedig 14 vámszedő hely szerepelt a város nyilvántartásában. Ezek korlátozására 1900-tól találunk szórványos miniszteri figyelmeztetéseket, de nem ismerünk olyan tilalmakat, amelyek megakadályozták volna a vámösszegek folyamatos emelését. A vámfizetés alól mentességet élvezők körét is meghatározták a XIX. század végén. így a katonatiszteknek, követeknek, „főurak"-nak éppúgy nem kellett fizetni, mint ahogy mentességet élveztek a postakocsik, katonai és állami építési szállítmányok is. Ami a legfontosabb: vámmentességet élvezett minden miskolci lakos, s a városlakók gazdasági fuvarja.

24 A vámbevételek összességében jól szolgálták, segítették az utak építésére és karbantartására létrehozott útalapot. Az 1920-as évek elején, közepén Miskolc 25 km-t meghaladó úthálózatából közel 14 km volt kiépített. A város terjeszkedése azonban az 1920-as évektől az arányokon lényegesen rontott. A VÁROSSZERKEZET ÁTALAKULÁSA: ÉPÍTÉSÜGY ÉS VÁROSSZABÁLYOZÁS Városszabályozásnak nevezzük „a város egész területén az utak, utczák és terek irányának, szélességének és lejtszínének, valamint a szabályozási vonalak keretén belül az egyes telkek alakjának és terjedelmének tervszerű megállapítását a közegészségügyi, közgazdasági és szépítési követelmények szem előtt tartásával", az építésügy pedig a városrendezésnek az az ágazata, „amely a városrendezésben kijelölt keretek miképeni betöltésére vonatkozik". Az építésügy és városrendezés fejlődésében előbb az építésügy szabályozásával találkozunk, a városrendezés szabályozása csak jóval később jelent meg. A városszabályozás kialakulása időszakában a város fogalma is tisztázásra szorult. A várossá nyilvánítás ugyanis nem kötődött egyértelműen meghatározott feltételekhez. A hagyományoknak, a lakosság óhajának és az egyéni szempontoknak is szerepe volt abban, hogy a városi jellegű települést várossá nyilvánítottak vagy nem. A falu és a város közti különbség meghatározását, a városiasság kritériumának megállapítását ebben az időszakban telje2Í B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 1850/1884., IV. 1902/a. 65/1898. 24 B.-A.-Z. m. Lt. 1905/c. 222/1893.