Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

tálában érintették az oktatás tartalmi kérdéseit, sőt az állam-egyház viszonyt is, például a hallgatók igényelték templomlátogatási kötelezettség alóli felmentésüket stb. A református egyházközség tanácsát meghökkentették a váratlan élességgel megfogalmazott követelések, és ismét Palóczy László higgadt, körültekintő érvelésére volt szükség a diákság követeléseinek leszereléséhez. A.tanácsülés elismerte a diákság jogát kéréseinek megfogalmazására, kifogásolta viszont a petíció követelőző hangnemét, lényegében ultimátum jellegét. Fontos még, hogy nyoma sincs az egyházi vezetés vagy az oktatói kar részéről megnyilvánuló merev elzárkózásnak az iskolai reformok ügyében, hangsúlyozták viszont, hogy kapkodásra semmi ok, mindezt csak az újonnan kinevezendő oktatási miniszter rendelkezései, az átalakuló alkotmány, illetve általában a rend és törvényesség alapján lehet majd eszközölni, s nem a diákság harcának eredményeképpen, hanem a vezetés által életbe léptetett reformok következtében, „kicsinyben téve azt, amit az ország nagyban csinál". Az ülésben örömmel vették tudomásul a „majdnem ezer évekig fennállott alkotmány temetség"-ét, és türelemre intettek. Palóczy a diákság másnapi gyűlésén ismertette a határozatokat, „egy óráig tartó szónoklása által az ifjúság felingerült kedélyét tökéletesen megnyugtatta és lecsendesítette."

35 A nemzetőrök és a honvédek toborzása idején a város polgárai nemcsak az anyagi áldozatvállalással, adományozással vették ki részüket a honvédelem támogatásából, hanem például a nemzetőrök felszerelésében a miskolci asszonyok is feltűnő szerepet vállaltak.

36 Már az új viszonyok következményének voltak tekinthető egyes, a közéletben felbukkant, és a hatóságokat is intézkedésre késztető, a város megnövekedett szerepére utaló esemény. Ilyen volt például, amikor Mészáros Lázár hadügyminiszter nemcsak Borsod vármegyét, hanem - korábban nem jellemző módon - külön Miskolcot is értesítette a híres Lenkey-huszárszázad hazatéréséről (és arról a Bécs megnyugtatására szánt megjegyzésről, hogy a „hadi fegyelem alól fel nem mentheti" a közvélemény ünnepelt hőseit).

37 És egyébként is még a „békés" nyári hónapokban is gyakran kérték Miskolc tanácsának véleményét például egy tiszti előléptetés ügyében, vagy éppen és ez nem volt ritka - azért, mert Bócz Mátyás miskolci kordoványos legényt, az említett 9. nemzetőr zászlóalj „közhadászát" lopással 15 SÁFRÁNY M. 1941. 25. p. 36 Miskolczi Értesítő, 1848. 31. sz. ,7 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/e. 124. dob. 546/1848. sz.