Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
Függetlenségi 48-as Párt ellenzékbe került. A politika vihara Miskolc törvényhatósági jogú város első főispánját is elsodorta. 1910. februárjában a király felmentette a közismerten függetlenségi elveket valló Kubik Bélát Miskolc város és Borsod vármegye főispáni állásából. Helyét báró Vay Elemér foglalta el, mind a vármegye, mind Miskolc főispánjaként. 381 Vay Elemér Kubik Béla előtt, közel 10 évig már volt borsodi főispán és akkor a Wekerle-kormány kinevezése után távozott posztjáról. Most, hogy újra fordult a politikai kocka és a Függetlenségi 48-as Párt ellenzékbe került, az új kormány javaslatára a király ismét kinevezte a régi-új főispánt. Mivel a főispán a mindenkori kormány exponense volt, és legfőbb feladata a megyék és a törvényhatósági jogú városok állami ellenőrzése, ezért logikus lépésnek tűnt, hogy az új kormány, új főispánt is ad Miskolcnak, illetve a vármegyének. A borsodi és miskolci alispáni funkciót ellátó Tarnay Gyula az új kormány elveit vallotta magáénak, így ő állásában megmaradt. Időközben Budapesten megalakult a Szabadelvű Párt soraiból a Nemzeti Munkapárt és 1910 februárjában Miskolcon is zászlót bontott a mozgalom. A miskolci nemzeti munkapárt elnöke Lichtenstein József lett, alelnökök Görgey László és Koós Soma. A párt Miskolc elismert embereit gyűjtötte szárnyai alá, mint pl. Gencsi Samut, ifj. Kun Bertalant, Sugár Gyulát és Sugár Ignácot. A miskolci párt támogatásáról biztosította a Khuen-Héderváry-kormányt. A miskolci szociáldemokrata párt, mely a diósgyőri vasgyár munkásságát és a miskolci ipari üzemek, gyárak munkásságát tömörítette a kormányválság idején is az általános, titkos választójogért szállt síkra. Utcai tüntetéseiken a Tamás Károly vezette parlamenten kívüli párt miskolci szervezete kiállt az önálló nemzeti bank megvalósításáért, de Bizony Ákoshoz hasonlóan a kérdést nem tartotta még időszerűnek. 1910. január 15-én a szociáldemokraták Miskolcon tüntetést rendeztek általános, titkos szavazati jogot követelve. Az eseményre több száz munkás vonult ki, akik két csoportban a Városház tér és a Búza tér felől vonultak a színház felé. Itt volt a találkozóhely, de a kivonuló rendőrség már a Kazinczy utcánál feltartóztatta a Búza tér felől érkezőket. Egy kisebb csoport eljutott a színházig, ahol a rendőrség és a tüntetők között összetűzésre került sor. Három tüntetőt letartóztattak, a többieket a rendőrség szétoszlatta 382 . » B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 77. kgy./1910. 382 Népszava, 1910. január 16., Népszava, 1910. január 19.
