Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
Végezetül nyomatékosan megállapítja, hogy: „Nem idegen törvényhatóságokhoz kell fordulni, hanem azt a kapcsot kell megkeresni, mely Diósgyőrt a külső részekkel összefogja." A járás és a megye kifejezett tiltakozása mégsem tántorította el a városi testületet mozgalmától és a 24 tagú bizottságot konkrétan is felhatalmazta arra, hogy a legrövidebb időn belül vegyék fel a kapcsolatot Miskolc thjf. város vezetőségével és a csatlakozási tárgyalásokat mihamarabb kezdjék el. A vármegye érvelésében volt némi igazság, hiszen a korabeli miskolci lapok bő terjedelemben foglalkoztak az egyesülési mozgalommal és a városi közvélemény egy részében jogosan merült fel a gondolat: „Jó, a vasgyár megér minden áldozatot, de minek nekünk Diósgyőr? Mit kezdjünk mi Diósgyőrrel? A miskolci közvélemény másik része viszont kiállt Diósgyőr csatolása mellett: „Hát ezeknek .[az egyesülést ellenzőknek] egy tréfás hasonlattal lehet csak felelni, t. i. azzal, hogy Miskolc tulajdonképpen igazán csak a virágzó leányzót, a vasgyárt gondolja, ámde a leányzó hímes kötényébe belekapaszkodik - az anyós: Diósgyőr is. Egy jó parthie kedvéért pedig sokszor az ember nyakába veszi az.. .anyóst is!" 376 Az elszakadási-egyesülési mozgalmak 1909 nyarán már hevesen tomboltak Diósgyőrben, de érdekes módon Miskolcon a helyi lapok kivételével a város vezetése nem igen foglalkozott ezzel a, városra nézve sorsdöntő jelentőségű üggyel. A tárgyalásokkal megbízott 24 tagú diósgyőri bizottság pedig elkészítette 27 pontból álló csatlakozási feltételeit tartalmazó iratot, aminek teljesülése esetén Diósgyőr készséggel állt volna az egyesülés elé. A legfontosabb feltételek a következők voltak: Diósgyőr, nevének örökös megtartása mellett Miskolc törvényhatóságú jogú város külvárosaként csatlakozna. Diósgyőrt osszák két kerületre: I. kerületbe tartozzon a vasgyár, Nyírjes, Újdiósgyőr, Pereces és mindazon lakóházak és területek, melyek a bányavasút és a Tatárárok északi oldalán vannak. A II. kerületbe tartozzon Diósgyőr anyaközség azon lakóházakkal és területekkel, melyek a bányavasút és a Tatárárok déli oldalán fekszenek. Mind a két kerületben külön közigazgatási adminisztráció legyen és külön szociális, egészségügyi hálózat, valamint rendőrség működjön. Miskolc város és Diósgyőr minden vagyona közös vagyonnak minősüljön és minden terhe közös teher legyen. Diósgyőr lakossága 25 éven
