Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
vidéki városáét, Szegedét. így ezzel Miskolc nagyságát tekintve a 14. helyről a 2-3. helyen találná magát a korszak 25 törvényhatósági joggal felruházott városa között. Másfelől, Miskolc közigazgatási határainál, de Diósgyőr város területén már jó néhány évtizede egy országosan is jelentős óriásvállalat működött, a Diósgyőri Állami Vasgyár. A települések egyesülésével Miskolc készen szerezhetett volna magának egy nagyságához méltó mamutvállalatot. A „Nagy-Miskolc" felé vezető út első lépésének épp ezért Diósgyőr és Miskolc egyesítését célozta meg Miskolc városa. A tervet diósgyőri részről sokáig szóra sem méltatták, de 1909-ben szinte egy csapásra mégis karnyújtásnyi közelségbe került. Diósgyőr történelmi központi szerepét a XIX. század utolsó harmadára már régen elvesztette. Az évszázadokon keresztül erős és virágzó Diósgyőri Koronauradalom régen a múlté, 1878-as megszüntetése is csupán formalitás volt. A koronauradalom területén fekvő települések - így maga Diósgyőr is - egy csapásra önálló településekké váltak. Az uradalom központja Diósgyőr viszonylag szerencsés helyzetbe került, hiszen közigazgatási területén alakították ki a vasgyárat mely 1868-ban kezdte meg működését. 371 A vasgyár beindulásával Diósgyőr részeként alakult ki a vasgyári kolónia, a gyári munkások telepe, olyan infrastiuktúrával, közegészségügyi szolgáltató hálózattal, ami önálló településként is funkcionálni tudott volna. Nem csoda, hogy az önállósodási gondolat hamar gyökeret vert az újdiósgyőri kolónia lakosainak fejében és 1874-től folyamatosan napirenden is maradt. Az elszakadási mozgalom, amit a gyár vezetősége is teljes mellszélességgel támogatott 1909-1910-ben érte el csúcspontját 372 . A kolónia különválási mozgalmának gyökerei az egyre duzzadó hatalmas vasgyár és a hozzátartozó munkásnegyed Diósgyőrön belüli perifériális helyzete és a vasgyárhoz kötődő lakosság „anyaközségen" belüli arányában keresendő 373 . A gyárnak köszönhetően korszakunkra Diósgyőr lakosságának nagyobb része az „anyatelepülés" történelmi határain kívül lakott. A lakosság száma az új győri kolónia területén 8000 fő volt, jóval nagyobb, mint magán Diósgyőr belterületén. A lakosság nagyobb összegű pótadóját viszont kizárólag Diósgyőr útjainak és intézményeinek rendezésére fordították. A közigaz371 Ld: KISZELY Gy. 1997. 372 B.-A.-Z, m. Lt. IV. 803/a. 11. kgy./1910., B.-A.-Z. ni. Lt. IV. 803/a. 359. kgy./1910. m Ld: OLAJOS Cs. 1998.
