Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

miskolci, részint vidéki polgár jelent meg. Ők is megállapították, hogy a kormány és az országgyűlési többség politikai eljárása a hazára nézvést káros és vészt hozó. Hálájukat és elismerésüket a négy képviselő felé jegyzőkönyvileg is kifejezték. Elhatározták, hogy a jövőben ellenzéki állást foglalnak el, s minden erővel arra törekednek, hogy a jelenlegi kormánypárt megbukjon, és ellenzéki képviselők kerüljenek az országgyűlésbe. Mindezeken túl az értekezlet legfontosabb mozzanata az volt, hogy megalakította a megyei Egyesült Ellenzéket. A párt elnökévé egyhangúlag Szathmáry Király Pált kiáltották ki, a társelnök Meitzer Gyula, a jegyző Kun Béla lett.

309 Lichtenstein József eddigi parlamenti tevékenységével elégedett miskolci déli választókat az új párt fellépése és célkitűzése megerősítette elhatározásukban. A kerület mérsékelt ellenzéki képviselőjelöltje Lichtenstein lett. Horváthtal és Lichtensteinnel szemben a Függetlenségi Párt július 14-i közgyűlése Bódogh Albertet és Mocsáry Lajost határozta el indítani.

310 A középponti választmány által augusztus 12-re kitűzött országgyűlési választás ez alkalommal csöndesen és példás renddel folyt le: itatás és vesztegetés nélkül. A kiegyezés évétől távolodva a Függetlenségi Párt sem volt már olyan erős, mint korábban. Híveit első ízben volt kénytelen kocsikkal elhozni a voksolásra. Felvonulása most ezért is nélkülözött minden zajt és tüntetést. A választások végeredménye ugyanaz lett, mint három esztendeje: északon Horváth Lajos, délen Lichtenstein József nyert. Az új politikai körülményeket mindössze az jelezte, hogy a „szótöbbségek" elmaradtak az 1875. évihez képest. A függetlenségi szavazók a párt zászlaja alá gyűlve a „Kossuth Lajos azt izente" című nótával vigasztalódtak, meg azzal, hogy gúnynévvel illették a győztes pártot. Csupán egy kereskedő kelt hangos szitkozódásra, s hazaárulóknak nevezte azokat, akik nem a baloldalra szavaztak.

311 Horváth Lajos 1878 végén vált meg a kormánypárttól, elsősorban Bosznia és Hercegovina okkupációja, illetve az abból ad 3d 'i pénzügyi és közjogi következmények miatt. Akkor csatlakozón közjogi alapon álló Egyesült Ellenzékhez.

312 1881-ben országgyűlé válaszw Borsod, 1878. július 11. 310 Borsod, 1878. július 18. 311 Borsod, 1878. augusztus 15. 312 Horváth Lajos beszéde választóihoz. Miskolczon 1884. június 2-án. Borsod, 1884. június 4. Melléklet.