Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

a tanács feladata volt. Míg a képviselőtestület általában havonta ülésezett, addig évente 70-90 tanácsülést tartottak. Az ügyeket előadói rendszerben végezték és később az előadók már csak tanácskozási joggal vehettek részt az üléseken. így nem lett szavazó tagja a tanácsnak az alkapitány, a pénztárnok, a mérnök, a közgyám, az ellenőr és a számvevő. A tanácsi munka jelentőségét mutatja az ügyiratok számának növekedése. 1879-ben 6014 darab közigazgatási ügyet intézett el a tanács, 1889-ben 8689-et, 1901-ben 15 130 darab közigazgatási ügyirat keletkezett.

226 A hivatali munka növekedése is indokolta az alkalmazottak létszámának emelését. A város első tisztviselője a polgármester volt. Hajlamosak vagyunk egy település történetének feltárásában egy-egy korszakot egy-egy neves személy tevékenységéhez kötni. Igaz ez Miskolc esetében is. A korszak első polgármestere, Lossonczy Farkas Károly (1872-1878) létrehozta a későbbi fejlődés szilárd alapjait, de nem tudta maga mellé állítani a képviselőtestület többségét, ezért mint azt már példákkal is bemutattuk, vontatottan haladt a munka. Utódja, Soltész Nagy Kálmán (1878-1901) a város talán legismertebb polgármestere volt. Energikus, nagy munkabírású, jó szervezőkészségű hivatalnokként négy, egyenként hatéves cikluson keresztül vezette a várost. Könyörtelenül végigvitte azon elképzeléseit, amelyek a város fejlődését előmozdították. így volt ez a laktanyák ügyével, a várost átszelő folyók szabályozásával, az új városkép kialakításával. 1901-ben országgyűlési képviselővé választották. Az összeférhetetlenségi törvény miatt lemondott polgármesteri megbízatásáról. A képviselői közgyűlésen elmondott búcsúbeszéde jól tükrözi a város ügyeihez való hozzáállását: „Mi volt nekem a polgármesteri állás? Nem csupán hivatal, tisztség volt részemre, mindenem, életem volt az nekem [...] Ha visszatekintek polgármesteri állásom első és utolsó napjaira, ha megfigyelem azon változást, mely Miskolc város életében az időközi évek alatt beállott, ha látom, hogy Miskolc városát népességének száma, kulturális és emberbaráti intézményeinek sokasága, a város külső képének megváltozása Magyarország egyik jelentékeny helyévé emelték, azon jóleső érzés tudatára jutok, hogy abban nekem részem van, hogy nem czéltalan volt munkálkodásom... Mint Miskolc első tisztviselője a város első szolgálójának tekintettem magamat. Nem válogattam az Polgármesteri jelentések