Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

hirtelenséggel Párizsban zendület üt ki, Lajos Filep leköszön, kormányzóságot állít, ezt respublika követi. Európának viszonyai ily hirtelen s ily csudálatosan alakulván, s azt ausztriai birodalmat két háború fenyegetvén, egyik külső, másik belső, s mindez siettehii látszván a státuscsőd felé rohanását. [...] Világos lőn előttünk, hogy ez országgyűlésen némely kérdéseket okvetlenül meg kell oldani." Utóbbiak közé a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és az örökös tartományok részére követelt alkotmány mellett - a felelős nemzeti kormány kinevezését sorolták, leszögezve, hogy a társadalmi békesség megóvása szempontjából a nemesség áldozatvállalása elkerülhetetlen. „Ez áldozat-kívánásnak ideje közeledni látszik" szögezték le, és nem tévedtek: ez az idő rohamléptekkel közeledett is. Március 17-én Szemere tagja volt a Bécsből hazatért magyar országgyűlési küldöttségnek, s Pozsonyba visszaérve azonnal tollat ragadott, hogy megyéjét tájékoztassa.

5 „Sarkváltozások alkotmányos életünkben. Forradalmi események forradalom nélkül" - jellemezte a helyzetet, és nagy örömmel tájékoztatott Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséről, István nádor teljhatalommal történő felruházásáról, Bécsben a cenzúra eltörléséről és a szabad sajtóról. Ugyanezen a napon Miskolcon már széles körben értesültek a pest-budai március 15-i eseményekről, a kaszinóban például élénken vitatták a történteket és a várható fejleményeket, Szathmáry Király József főispáni helytartó pedig először titkolni akarta az érkező híreket, majd kissé kapkodva próbált intézkedni, legalábbis például a precíz naplóíró, Szűcs Miklós ilyen értelmű beszámolót hagyott ránk.

6 „Már ekkor mindenki látta, hogy igen nagy dolgoknak kell történni, s oly idő következik reánk, milyenről a történetek nem emlékeznek" - írta. Szemere említett, 17-én kelt tudósítását 20-án a megyeház egyik termében „roppant nép" jelenlétében tartott gyűlésen olvasták fel. „Szörnyű tapsvihar, tombolás követé azt, s örömkönynyek csillogtak a szemekben" - foglalta össze az idézett naplóíró a követjelentés hatását, a „konzervatívek, különösen a főrendek gyalázatossága" mellett megemlékezve az első nagy pálfordulásokról is.

7 (Szathmáry Király József például nagy kokárdával jelent meg a gyűlésen, sőt a később megalakult nemzetőrség első őrszolgálatát demonstratív módon ő látta el.) Beszámolójából kiderül, a helyi liberális 5 B.-A.-Z. m. Lt. 601 /b. 1909/1848. sz. * DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 91-92. p. 7 DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 92. p.