Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

1743-ban. A templom két tornya csak az oldalfalak magasságáig készült el. 1777-ben Bacsinszky András munkácsi görög katolikus püspök, az újonnan kinevezett tapolcai apát a Miskolcon élő 104 görög katolikus hívőnek kívánta megszerezni a mindszenti templomot/

33 s javasolta, hogy a 2628 katolikus hívőnek másutt építsenek templomot Miskolcon.

134 Ez ügyből kifolyólag feliratot intézett az uralkodóhoz, s ebben vázolta, hogy a római katolikusok Görömbölytapolcán templomot építenek, holott Csabán már van nekik. Javasolta, hogy a római katolikusok építsenek maguknak templomot Miskolcon, és a mindszenti templomot engedjék át a görög katolikusoknak.

135 Gr. Eszterházy Károly egri püspök ezzel szemben feliratában kifejtette, hogy a két templom, a mindszenti és a minorita is alig elég a katolikus hívek kiszolgálására, hiszen Miskolc római katolikus híveinek száma több ezerre nőtt.

136 A munkácsi püspök törekvése ötéves pereskedéssé fajult.

137 Részt vett benne a kamara, az egri püspök, sőt maga a királynő is. A per fontos állomása volt, amikor az uralkodónő 1777. július U-i leiratá133 SZENDREI J. 366. p. 134 Miskolcon és környékén sem a középkorban, sem korszakunkat megelőzően nem éltek görögkeleti hívek, sem ruthének, sem olyan szláv elemek, amelyek később a görög katolikus egyház hívőtáborát alkották. Szervezett betelepítésük csak a Rákóczi-féle szabadságharc után kezdődött meg, főleg a pestis okozta pusztulás miatt Görömbölyre, Hejőkeresztúrra, Sajópetribe és Sajópálfalvába, de Miskolcra nem. Miskolcra csak egyénileg költöztek be, s létszámuk sem haladta meg a 150 főt a XVin. század közepére. BAÁN I. 1997. 148. p. 135 Baán István az 1764-es egyházlátogatás jegyzőkönyvére hivatkozva görög katolikus plébánia létezését tételezi fel Miskolcon a XVIII. század közepén. Mivel a fenti állítást sem más forrás, sem más szerző nem erősíti meg, további vizsgálat tárgya kideríteni, valóban volt-e ténylegesen görög katolikus hiararchia Miskolcon, vagy csak a görög katolikus expanzió előkészítését alapozta meg az egyházi vezetés id. és ifj. Ternai István miskolci parochiára disponált igényszentelésével. [Maga Baán István sem állítja, hogy jurisdictios egyház lett volna Miskolcon.] BAÁN I. 1997. 148. p. 136 BÓNISNÉ VALLON E. 1969. II. köt. 267. p. Magyar fordításban BARSI J. 1992. 47. p. Forrás: MOL. C 38. No 26. f. 138-139. 137 A Bacsinszky-féle per jó összefoglalása görög katolikus szempontból: BAÁN I. 1997. I. köt. 151-153. pp.