Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
VÁROSI TÁRSADALOM
Az 1825. évi nemesi összeírásban a kereskedők száma alacsony, a vasárusként megjelölt 3 fővel együtt is csupán 16 fő. A regnicolaris összeírásban azonban 31 különböző kereskedőt jegyeztek be, akikkel - vagyonosságuk, társadalmi súlyuk révén - érdemes egy kicsit közelebbről is megismerkedni. Az összeírás rovatai két kategóriát tartalmaztak: mercator és quaestor, előbbi alatt eredetileg azokat a kiskereskedőket szánták, akik közvetlenül a fogyasztóknak közvetítették az árut, utóbbiba pedig a „kalmárokat", vagyis a nagybani (távolsági vagy közvetítő) áruforgalom lebonyolítóit. 204 Miskolcon 25 főt jegyeztek az előbbi csoportba, 1 esetben (Krasznai István kereskedőnél) azonban a táblázat rubrikájába a kereskedő megjelölést üresen hagyták, a „megjegyzések" rovatba viszont beírták, hogy az illető „mercator". Ugyanebben az utolsó szöveges rovatban 4 fő mellett nem a mercator, hanem a feropola - vásározó - megjelölést alkalmazták, 6-ot pedig a rovatoknál és a megjegyzéseknél egyaránt quaestornak minősítettek. A pontos összesítés szerint tehát 32 kereskedővel számolhattunk. 205 (A vásározók - feropola - között említették Lichtenstein József zsidó kereskedőt, a város kereskedelmi életének későbbi jelentős egyéniségét, aki az 1840-es években a Miskolczi Értesítő című lap egyik kiadója, illetve 1845-ben a Miskolczi Takarékpénztár létrehozásának egyik kezdeményezője is volt. 206 ) E foglalkozás-megjelölések értelmezése sem egységes, Miskolcon (Szegedhez hasonlóan, másoktól eltérően) a quaestor-ként besoroltaknál írtak elő nagyobb összeget, s nem a mercatoroknál. 207 Ugyanakkor a jövedelmi viszonyok egyáltalán nem mindig voltak tekintettel ezekre a besorolásokra. A 31 kereskedőből 11-nél tüntették fel, hogy zsidó, további legalább 10-nél pedig egyéb forrásokból tudjuk, hogy görög kereskedők voltak. Vagyis e két csoport valóban monopolszerepet játszott a város kereskedelmi életének megszervezésében, lebonyolításában. 208 204 BOTTLÓ B. 1957. 256. p. 205 Vö. 160. sz. jegyzet. 206 SZENDREI J. 1911. 807., 847-848. p. 207 BÁCSKAI V. 1988. 108-110. p.; BÁCSKAI V.-NAGY L. 1984. 34-36. p. 208 DOBROSSY I.-VERES L. 1976.; DOBROSSY I. 1988.; DOBROSSY I. 1991.; ill. röviden: RÉMIÁS T. 1997. 141-142. p. stb. Ld. továbbá DOBROSSY I. tanulmányát jelen kötetben.