Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

nemes származásúak játszhatták a vezető szerepet. Például a gubás céh mestereit 1834-től jegyezték fel, s már a következő évben megem­lítették Németh József és Jámbor János mesterek nevét - tíz évvel ko­rábbi nemesi összeírásunk mindkettőt tartalmazta. 184 A kézművesek kapcsán nemcsak a mesterekről, hanem az általuk foglalkoztatott legényekről is szólnunk kell. A nemes kézművesek által foglalkoztatott segédekről statisztikai kimutatás nem készült. A regnicolaris összeírás felmérése alapján - valamint azon észrevéte­lünk, hogy a kézműves csoporton belül a nemesek és nem nemesek között más területen sem figyelhető meg markáns különbség - felté­telezhetjük, hogy az adózó kézművesek alkalmazottainak számából a miskolci viszonyokra általánosíthatunk. (Ld. 20. sz. melléklet. 185 ) A mesterek valamivel több, mint kétharmada legény nélkül, magában, legfeljebb l-l inas segítségével dolgozott, ez hajszálpontosan megfe­lel az országos városi átlagnak. 186 Mint ahogy az a tendencia is, hogy a legtöbb legényt az építőiparban írták össze, s a molnárok mellett Miskolcon csupán az ácsok és a kőművesek foglalkoztattak több legényt, mint ahányan mesterek ők maguk voltak. Utóbbi oka egyértelműen abban keresendő, hogy a városi építkezések (nem csak középületeknél, hanem egyre inkább a belvárosi lakóépületek­nél is) számítottak a leginkább munkaerő-igényes mesterségeknek. A nagyszámú megjelölt legény továbbá minden bizonnyal csak alsó határát képezte a ténylegesen építőiparban alkalmazott legények­nek, továbbá bizonyára töredékét a kőműves- és ácsmesterek által alkalmazott nem szakképzett munkaerőnek, napszámosoknak stb. A miskolci összeírásban egyetlen ácsot, egy bizonyos Tessel Fri­gyest említettek, aki 8 legényt foglalkoztatott, az ő megélhetésére egyébként jellemző, hogy kézművessége mellett jelentős állattartás­ra is gyanakodhatunk esetében, ugyanis a statisztika 2 lóról és 1 tehénről őrzött meg adatokat. (Egy másik jelentős ácsmester, Siket Zakariás szintén tartott állatokat.) A 4 legénnyel dolgozók között volt még két kőműves (Klir Konrád 187 és Gansperger Péter), illetve 184 SZENDREI J. 1911. 634. p. 185 Egyes adatait ld.: BÁCSKAI V.-NAGY L. 1984, 160., 165. p. 186 BÁCSKAI V. 1988. 79. p. 187 Vö. MARJALAKI KISS L. 1959. 62-63. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom