Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

az elérhető és közölt adatok ebben az esetben is csak egyfajta reprezentációs mintaként vehetők tekintetbe. Nagyságrend szerint a lakosság 1771-ben a következő létszámarányok szerint tömörült az egyes utcákban és városrészekben. Utcák és városrészek szerinti létszám 1771-ben

7 Utca Családfő % Szirma 251 30,91 Északi újváros 92 11,33 Papszer 86 10,59 Kenő 75 9,24 Fábián 55 6,77 Kandia 53 6,53 Piac 51 6,28 Malomszög 39 4,80 Újváros 33 4,06 Tetemvár 24 2,96 Közép 20 2,46 Kádas 18 2,22 Czikó 10 1,23 Szentpéteri kapu 5 0,62 Összesen 812 100,00 Adataink azért is tanulságosak, mert így a források kétségességét is szemügyre vehetjük. A megadott létszámadatok nyilvánvalóan a családoknak csak bizonyos hányadát jelzik. Ez a 812 családszám, amit ebben az esetben is inkább reprezentatív mintának nevezhetünk, gyakorlatilag megegyezik a 12 évvel későbbi kéményösszeírásból következtethető családszámmal, viszont alapvető ellentmondásban van az alább közölt 1781. évi adatsorral. A legnagyobb tömbben a Szirma utcaiak éltek együtt a város délkeleti részén, közvetlenül a Szinva patak melletti részen. A következő nagyobb egységű lakosság ettől északra, a Pece szomszédságában fekvő újvárosi, valamint a toronyaljai részen tömörült. Az utóbbiak a délnyugati városnegyedben laktak. Majd a központban elnyúló Hunyad utca és lakóik következtek a 7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b Sp.XXI. Fs. VII. 73/1-6.