Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

másik dokumentum, amely valószínűleg hitelesebben mutatja a ne­mesi pincebirtoklást. Egyrészt jól követhető, hogy a nemesek mint­egy fele a Piac és a Derék főutcában élt, azt követően pedig az újvá­rosi rész emelkedett ki a sorból. A pincetulajdonosok legnagyobb része a már említett központi utcákban lakott. Mindezzel együtt összességében érdemes az újvá­rosi területek fontosságát, valamint a Gyöngyvirág utcát és a Pap­szert kiemelni. Ugyanakkor érzékelni lehet azt is, hogy az arányok megoszlása nagyrészt megfelelt a nemesség utcánkénti elhelyezke­désének. A sorrend a következő volt: Piac, Derék, az Újváros Pece melleti része, Papszer, Gyöngyvirág, Szirma, Vízköz és Vargaszög, Nagy Hunyad utca. 69 Nem egészen húsz év múlva leginkább a medgyesaljai városrész jelentőségének emelkedése a szembetűnő. A Fábián utcaiak szintén ugrásszerű növekedést mutattak. Az egyéb, utcánkénti változásokat és átrendeződéseket jól nyomon lehet követni. 70 Nagyrészt igazolható az, hogy a megváltás terhei, a háborús idők és a különböző mértékű, de állandó veszélyforrást jelentő természeti katasztrófák következményeként az ingatlanok „elidegenítése" igen nagyarányú volt. Egyrészt az egész pertinenciájú telkek bizonyos ré­sze elveszítette a járulékait, másrészt az újabb fundusokhoz - a határ szűkössége miatt - már nem került arányosan termőföld. 1744-ben 579 fundus közül 281 volt már csak egész pertinenciájú, a többi pedig taksás, nagyrészt járadék nélküli. 71 A szőlőktől és a pincéktől sok adó­fizető megvált, amelyek a betelepedők és a másutt lakók kezére ke­rültek. Ezzel párhuzamosan mindinkább nőtt a nemesi vagyon, amely tendenciát összeírásaink elemzései megerősítik. Egy 1760. évi, vagyonfelmérésnek is minősíthető összeírás, amely valójában a kirá­lyi udvar számára nyújott kölcsönnel volt kapcsolatos, azt érzékelteti, hogy a társadalmi piramis nagyon meredeken emelkedett fel. 72 Azaz igen szűk volt az a réteg, amely a miskolci átlagot és az az alatt élők színvonalát meghaladta. Ha az ingatlanok után kiszámított kölcsön­69 RÉMIÁS T. 1993. 231. 70 RÉMIÁS T. 1993. 232. 71 LEVELES E. 1929. 83., 118. p. 72 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/f. 13. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom