Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

kintve 15 százalék körüli). A város felekezeti összetételének változása és átmeneti multikulturális jellegének kialakulása szempontjából azonban a legnagyobb jelentősége mind számszerűségébem mind a társadalmi és kulturális változások szemszögéből nézve a római katolikus bevándorlásnak van.

8 E folyamatok együttes eredményeképpen a XVI-XVLI. században reformátussá vált őslakosság aránya a XIX. század végére 50 százalék alá süllyed s feltehetőleg ezek egy kisebb része is már a környékbeli falvakból származó bevándorló. A miskolci társadalomra nézve a halandósági katasztrófák, valamint a vándormozgalmak által kiváltott etnikai és felekezeti átrétegeződés komoly társadalmi következményekkel jár, mivel a jövevények nemcsak nyelvükben és/vagy felekezeti és kulturális jellemzőikben, hanem társadalmi státusukban, foglalkozási szerkezetükben, szokásaikban, gondolkodásukban is eltérnek a középkori eredetű őslakosságtól. Ez főként annak tudható be, hogy a bevándorlókat nem pusztán a katasztrófák során megürült telkek hozták ide, hanem a népességnövekedéssel párhuzamosan megnyílt új gazdasági lehetőségen. Szórványos adatok alapján úgy tűnik, hogy a XVIII. század folyamán nő a szőlőtermelés területe, a pincék száma, és így minden valószínűség szerint az ezzel kapcsolatos munkaerőigény is. Ez nemcsak nagyszámú szőlőkapás városban történő letelepedését segíti elő, hanem a munkacsúcsok idején a környék számos községében található erre vállalkozó személyek seregét készteti ideiglenes munkavállalási céllal történő Miskolcra vándorlásra. De nemcsak a zsellérsorok lakóinak száma szaporodik Miskolcon. A XVIII. század folyamán még gyorsan növekvő népességben egyre kifinomultabb munkamegosztási rendszer alakul ki és táguló tere lesz a különböző szolgáltatási tevékenységekkel foglalkozóknak: gyarapszik a személyi szolgálatokat ellátó pesztonkák és gazdasszonyok, fuvarosok, kofák, kereskedők, borbélyok valamint a városi közigazgatásban, a közbiztonság fenntartásában közreműködők száma. A felsorolt rétegek számszerű változásának felmérése 8 A római katolikus bevándorlással szinte párhuzamosan kisebb számú evangélikus főleg németek és szlovákok - is érkezik Miskolcra, de mind számuk, mind gazdasági-társadalmi szerepük végig alárendelt marad, csak a város oktatástörténetében kapnak jelentősebb szerepet.