Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

összegezésében Spira Salamon. A hitközség élén az elnökség állt, két elöljáró és hét választott tag. Az elnökség nemcsak a vallásos életet vezeti, hanem bíráskodik is, pénzbírságot, börtönbüntetést és testi fenyítést is kiró, egyes esetekben a várostól való kiutasítással is sújt."

416 (Vö. a görög kommunitás XVILI. századi szabályzataiban megfogalmazott hasonló jogosítványait az elöljáróságnak, amelynek élén - néha néven nevezve, néha a funkciót is tagadva - a bíró állt.) Hasonlóan Spira Salamon kutatásaiból tudjuk, hogy az első borsod megyei rabbi Aser Anshel Wiener volt. Azon kívül, hogy cseh területről vándorolt a városba, személyéről, működéséről alig tudunk valamit. 1720-ban született, 1800-ban Miskolcon hunyt el, egykori sírkövét az avasi temetőben sikerült azonosítani. Utóda 1832-ig Ábrahám Porselburg volt, aki először (Sajó)Galgócon volt alrabbi, majd onnan került Miskolcra. Az 1830-as években - a zsidóság létszámának növekedésével - a megye jelentősebb településein önálló rabbiságok alakultak. Névszerint többet jegyeztek fel Moses Fischmannról, aki 1795-ben Csehországban született. 1821-1836 között egy morvaországi községben volt rabbi, majd innen a pozsonyi főrabbi ajánlásával került Miskolcra. Az itteni hitközség 1835-ben választotta meg főrabbinak, s a következő évtől került a városba. Halálának időpontját nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy 1867-ben még élt, mert feljegyezték, hogy a „héber tudomány és a magyar nemzeti eszme lelkes művelőjé"-vel, Klein Mórral néhány évig (1870 k.) együtt működött.

417 (Az ezt követő évszázad főrabbijairól már részletesebb és pontosabb ismeretekkel, szakmai tevékenységük összeállításával rendelkezünk.) A XVIII. századi, XIX. század eleji rabbiknak tehát - legalább - a neveit ismerjük. Az imaházak meglétére és működésére még kevesebb biztos adattal rendelkezünk. Két adatunk, ill. helyszínünk szól olyan korai imaházak meglétéről, amelyek megelőzték az első, ún. Palóczy (Kádas) utcai zsinagógát. Leveles Erzsébet is említést tesz az 1780-as évekre utalva az ún. Piac (Széchenyi) utcai imaházról

418 Közelebbi adatokhoz akkor juthattunk, amikor 1984-ben felbukkant 416 SPIRA S. 1929. 198. p. 417 SPIRA S. 1929. 201. p., ill. BARNA J. 1993. 369. p. 418 LEVELES E. 1929. 109. p.