Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

ként szerepel. Olasz Tamás özvegye 1805-ben 2000 frt-ot, Margaret Pál 1809-ben 1000 frt-ot, Kálai Mihály 1812-ben 100 váltócédulát, Dursza Miklós pedig 1815-ben 126 váltócédulát hagyott az ispotályra. A görög kompánia kórházának felépítésére és működtetésére 1802-1815 között tízezer forintot meghaladó összeget adtak össze a közösség tagjai. Ezt követően újabb adományokkal nem találkozunk.

396 Az ispotály nemcsak hagyatéki pénzekből, illetve azok kamataiból tartotta fenn magát, hanem (alkalmanként) üzlet, vagy kiárendált épület bevételéből is. Ilyen szerződést találunk 1830-ban, amikor özv. Gerga Györgyné kibérel egy épületet, amelynek árendája az eklézsia ispotályát illeti meg. Eszerint az aláíró a „Piacz háta meget a Szinvára viendő utcában, a nem egyesült ó hiten lévő Ecclesia háza-szomszédságában lévő minden teher nélküli fundust a rajta található minden épületekkel" (amelynek értéke 1000 váltócédula forint) három évre, évi 60 forintért bérbe veszi.

397 A hivatalos számadásból, nyilvántartásból nem derül ki, időnként előbukkanó egy-egy szerződés bizonyítja csak, hogy az ispotály kölcsönöket is adott kamatra. Az 1804-ben kölcsönzött összeget még 1847-ben sem fizették vissza. Ekkor bizonyos Mesznáry Péter, aki görög nyelvű váltót állított ki, de nem idevaló kereskedő volt elismeri, hogy ,,a' Miskoltzi Oláh Kor Háznak, vagy ispotálynak" 800 rft-tal és annak meg nem nevezett, de „törvényes" kamatjával tartozik.

398 Hasonló esettel a templom, vagy iskola kapcsán is találkozunk. Egy nem ide való kereskedő kölcsönt vesz fel az eklézsia valamelyik intézményéből, de valami oknál fogva azt nem tudja visszafizetni. Végrendeletében viszont kötelességének érzi olyan összeget hagyni a kölcsönt adó intézménynek, amelybe a kamatok is benne foglaltatnak. A kórház az 1848-1849-es szabadságharc idején - az átvonuló katonaság, majd a kétszeri orosz megszállás miatt - fontos szerepet töltött be. A kortárs naplóírók, majd az ő adataikat felhasználva Szendrei János is leírja, hogy a cári orosz haderő hogy vonult fel 396 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 55. 397 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 57. 398 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 58.