Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

régi, legnépesebb zsellérutcája volt, hanem a tanult emberek, tanárok és kántorok is itt éltek. Egyébként a mindszenti területet közismerten katolikus szigetnek tartották már a kortársak is.

66 A Medgyes Allya Kertben a városi hajdún kívül egy „kaptást" neveztek meg 1781-ben. 1798-ban már itt lakott egy főszolgabíró, egy vachter, egy kerülő és egy tanító. A Toronyallyán két iparost, egy bodnárt és egy gombkötőt neveztek meg. Az 1781. évi összeírásból még a Víz Köz nevezetű részt, és az ott lakó kulacsost és lakatost, és a Kis Arnótot (vármegyei hajdú, koldus) említhetjük meg. Bár a Bagaméri újsor, Kenderföld utca, Malomszög, Patkánysor, Pipisdomballya, Tizenháromváros neve szerepelt 1781-ben, de foglalkozásnév nélkül, vagyis az itt élők szinte mind szőlő- és földművelők, alkalmi munkások lehettek. Amit az említetteken túl érdemes kiemelni az 1798. évi összeírásból, az az, hogy a Bagaméri soron többnyire vármegyei, urasági és városi hajdúk, lovászok, kocsisok, vachterek nevét tüntették fel. A délnyugati részen, Füzesben lakott ekkor: csordás, koldus, míg a délkeleti irányban egy urasági hajdú, valamint egy kondás neve mellett két kolduséval találkozhatunk. A Kádas utcában csupán egy „tiszt" neve említhető meg. A „Klastrom háta megett" a patikus, az adószedő, az urasági vásárbíró, egy kocsis, és „ucczarakó" élt. Az előbb felsorolt foglalkozások ezen városrész magasabb presztízsére is utalhatnak. Ezzel ellentétben a nem csupán földrajzilag, hanem társadalmilag is perifériális helyzetű „Mészárosok Földjén", Pipisdombsallyán, a Szepesi soron szinte mindig csak koldusok nevét jelölték. A Loger nevű részen is egy koldus és egy vachter nevét olvashatjuk. A Major utcában szintén vachter, obsitos katona, vármegyei hajdú és egy ácslegény nevével találkozhatunk. A szolgálatot teljesítő, rendre vigyázók elhelyezkedése nyilván megfelelt a biztonsági szempontoknak, talán ezért lakott a Zsolcai-kapunál egy hajdú is. A rendelkezésre álló sok apró adat jelentőségét és jelentéktelenségét megítélni nehéz. A földrajzi és a társadalmi geográfia miskolci képének felvázolásához csupán adalékokat szolgáltatnak ezek a foglalkozásnevek. Szerintünk az 1781. évihez képest mutatkozó különbözőség részben az összeírást végrehajtók munkájának is a következménye, és nem