Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
kell beírni Szent Miklós neve helyére, s emellett neveztessenek meg a társaság főbírája, nemkülönben az egyház jelenlegi püspökei is." 385 Mihalovics Meletius magával hozott, s „nagyobb betűkkel" átírt szövegét éppúgy nem őrizték meg, mint az alapkőbe zárt iratok másolatait. Nem megválaszolható az a kérdés, hogy miért tekintettek el az ajánlott Szent Miklóstól, s miért nem tartották meg korábbi kápolnájuk Ohridi Szent Naumra emlékeztető nevét. A kápolna védőszentjének neve és alakja minden bizonnyal a balkáni szülőföldhöz, Macedóniához kötötte többségüket. A templom nyugati főbejárata fölött elhelyezett görög kőtábla, chronosztichon feliratából tudjuk, hogy milyen választott elnevezés került az alapkőbe: „Ez a Szentháromság temploma. Építését megkezdték 1785-ben II. József császár és Magyarország királya uralkodása idején, befejezték 1806ban II. Ferenc császár és Magyarország királya uralkodása idején, a makedóniai vlach (oláh) testvérek költségén." A déli oldalbejárat feletti tábla szövege pedig: „A nem egyesült keleti orthodox keresztények (által emelt) temploma élő Istennek". 386 A templomot tehát a Szentháromság tiszteletére emelték, de az építkezés befejezésére (is) utaló táblák nyilván az alapkő letétele után több mint két évtizeddel kerültek mai helyükre. A templomépítés fázisait a sok számla ellenére sem lehet nyomon követni. Minden bizonnyal készültek feljegyzések, jegyzőkönyvek, de olyan összegezés nem került elő, amiből pontosan rekonstruálni lehetne a munkálatok befejezésének idejét, egymásmellettiségét, összehangoltságát. Egy 1789-ben készült magyar szöveg, görög magyarázatokkal arról tanúskodik, hogy ekkorra elkészültek a falak, sőt fedem is került a templomra. Ajtók-ablakok a helyükön lehettek, s a fontos külső-belső munkálatokkal is végezhettek. Az imaszöveget tartalmazó iratok felzetén ez áll: „Ezt a magyar beszédet 1789 Pünkösd napján mondták, amikor is a szent keresztet az oltárra elhelyezték". A templom felszentelése történt ekkor, s úgy tűnik a magyar nyelvhasználatból, a stílusból ítélve, hogy Meletius Mihalovits kéziratáról van szó. Ekes magyar nyelven - hiszen ő már ma385 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 12. 386 GYULAI É. 1997. 196-197. p.
