Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
Mária Terézia 1766. április 30-án levelet írt XII. Kelemen pápához, s kérte, hogy kánonilag is állítsa fel az addig csak nevében létező és az egri püspökség joghatósága alá tartozó munkácsi püspökséget. Mivel ezt gr. Eszterházy Károly egri püspök ellenezte, a felállítás nem történt meg. Mária Terézia ismételt kérésére azonban 1771. szeptember 19-én XIV. Kelemen kiadta a munkácsi püspökséget felállító bulláját, amely egyházmegye egri fennhatóság alatt 1775-ben létrejött Munkács székhellyel. 326 A mai Miskolc területe görög katolikus egyházigazgatási beosztás szerint korszakunkban a munkácsi, illetve 1818-tól 327 az eperjesi püspökség borsodi esperesi kerülete fennhatósága alá tartozott. 328 A szűkebben vett Miskolcon görög katolikus parokiális egyház nem volt, noha annak alapítását mind a XVII., mind a XIX. század folyamán többször tervbe vették. A görög katolikusok a XVII. század végén a következő parochiális egyházzal rendelkeztek: Görömböly parochia (Hejő)Csaba, Diósgyőr, Miskolc, Szirma, Kisgyőr, Mályi és Sály filiákkal. 329 Az alapítás elmaradásának legfőbb oka az volt, hogy kevés görög katolikus hívő élt Miskolcon. A XVII. században plébániaalapítással a görög katolikusok többször is próbálkoztak, Bacsinszky András sok erőfeszítést tett ebben az ügyben 330 , s beadványaiban hivatkozott arra, hogy Miskolcon már volt görög katolikus parochia 331 , de hol a politika, hol az egyházi álláspontok változása miatt sikertelenül. 332 Az 1746-os egri egyházmegyei Canonica 326 Vö.: HORVÁTH Z. 1997/a. 4-5. p. 327 VII. Pius pápa 1818-ban kiadott Relata semper kezdetű bullájával. Ld. SZÁNTÓ K. II. köt. 1988. 400. p. 328 Az eperjesi görög katolikus püspökség felállítása Bacsinszky András munkácsi püspök halálának évében I. Ferenc 1809-es rendeletével veszi kezdetét, s 1815-ös királyi jóváhagyással zárul. Ekkor jön létre a munkácsi görög katolikus püspökségből az eperjesi rutén görög katolikus püspökség, illetve csatolnak el 73 román nemzetiségű plébániát a nagyváradi görög katolikus püspökséghez a munkácsi görög katolikus püspökségtől. Ld. HERMANN E. 1973. 381. p. Hodinka Antal az eperjesi egyházmegye megalakulását 1820-ra teszi. Vö. HODINKA A. 1909., Baán István 1818-ra teszi az eperjesi görög katolikus püspökség megalakulását. Ld. BAÁN I. 1996. 5152. pp. 329 BARSI J. 1991. Görög katolikus mutató. 330 Bacsinszky András igényének jó összefoglalása görög szemmel ld. BAÁN I. 151153. p. 331 BAÁN I. 1997. 147. p. 332 SZENDREI J. 1911. 320. p.
