Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

ósgyőrött és Csabán szintén éltek evangélikusok, mégpedig a kimu­tatások szerint magyar ajkúak, 79 illetve 27 család, összesen 363 lé­lek. Az újabb kutatások kiderítették, hogy a diósgyőri evangéliku­sosság is háromnyelvű volt, mint a miskolci. 303 Az önálló egyházkö­zösséggé szerveződés döntő lépését közösen tették meg, amikor 1782. április 1-én, Radvánszky Ferencnek, a Borsod vármegyei evan­gélikus gyülekezetek főfelügyelőjének és jeles pártfogójának elnök­letével értekezletet tartottak Miskolcon. 304 Elhatározták az egyházkö­zség megalapítását a városban, az ágostai hitvallásúak összeírását, az anyagi szükségletekre pedig megajánlásokat kértek. Radvánszky vezetésével küldöttség járult az uralkodóhoz május 14-én, s bead­ványban kérték a nyilvános vallásgyakorlat engedélyezését, vala­mint - különös tekintettel a csabaiakra és diósgyőriekre - a katoli­kus plébános iránti szolgálatok eltörlését. A Helytartótanács 1783. augusztus 21-én kelt iratában engedélyezte Miskolcon imaház építé­sét, lelkész választását, de a plébánosok jogát érvényben hagyta. Ez mégis fontos előrelépés volt, mert a szabad szervezkedést, a nyilvá­nos kultusz feltételeinek megteremtését lehetővé tette. Az engedély birtokában még ez év október 9-én megtartották az egyházközség alakuló közgyűlését. Az első intézkedés istentiszteleti hely kialakítására irányult. A kincstári kamara diósgyőri prefektusához fordultak, telek és építési anyag adományozását kérték. Az ajánlott telek azonban a város szé­lén volt, így nem fogadták el. Helyette Eötvös Ignácné Szepessy Máriától béreltek egy beltelket a Nagy- és Kis-Hunyad utca között, amit 1784-ben megvásároltak ingó és ingatlan tartozékaival együtt 4 ezer forintért. A telken lévő faépületet imaházzá alakították, 1783. november 30-án, advent első vasárnapján fel is szentelték, egyúttal beiktatták az első megválasztott lelkészt is. Röviddel utána meg­szervezték a 26 főből álló presbitériumot, 6-6 tagot adott a három miskolci nemzetiség, 4-4 főt pedig Diósgyőr és Csaba evangélikus­sága. Felügyelővé Metzner Károly táblabírót választották. Az isten­tiszteleti időpontokat a reformátusokhoz igazították, hogy azok ha­rangja adhasson jelt egyúttal az evangélikus istentiszteletre. A 303 SZEBIK I.-VÁRHEGYI M. 1983. 14. p. 304 ZELENKA P. 1883. 3-9. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom